Katona Csaba:

REFORMKOR BALATONFÜREDEN

A reformkort Magyarországon a 19. század legromantikusabb időszakának tartják, s sokan a legnagyszerűbbnek is, elfeledkezve arról, hogy miről is kapta nevét: a reform szándékáról. Arról tehát, hogy a rendi társadalomban élő ország induljon el a polgári fejlődés és jólét, a társadalmi és gazdasági haladás útján. Nem a reformkor, hanem a reform gondolata volt tehát nagyszerű.

Mindez azonban azt is jelenti, hogy a 19. század második felében, az Osztrák–Magyar Monarchia idején virágkorát élő polgári állam gondolata ekkor születik meg. Balatonfüred esetében pedig az 1825 és 1848 közötti időszakban a fürdő, ahogy akkor hívták, a Savanyúvíz, népszerű és látogatott fürdőhely volt, ahova az emberek elsődlegesen kikapcsolódni jártak, ugyanakkor fontos társasági találkozóhely is volt, e minőségében pedig hozzájárult a polgári fejlődéshez.

A fürdő ugyanis már a polgári társadalom kapitalista elvei alapján üzemelt. Füreden a savanyúvizes fürdőt a bencés rend üzleti alapon működtette, aki megfizette a szolgáltatások árát (a főnemes, a városi polgár és a kisnemes például), egyforma bánásmódban részesült rangtól függetlenül. Füreden így egy nagyon törékeny, helyhez és időhöz kötött, sajátos egyenlőség alakult ki. Emellett a fürdő területe szűk volt, így olyan társadalmi csoport­ok képviselői érintkeztek itt egymással, akik egyébként ezt nem tették volna, de ha mégis, akkor szigorúan a rendi normák által megszabott keretek között. Ám Füreden, ha pénzük engedte, ugyanabba az étterembe mentek, ugyanazon a sétányon járkáltak. Aki tehát nyitott volt az érintkezésre, itt nem volt annak akadálya. Amikor pedig ebből problémák keletkeztek, akkor a bencés rend következetesen igyekezett azt érvényesíteni, ami a polgári, kapitalista, modern világ velejárója: az egyenjogúságot.

Az akkori fürdőélet számos emléke ma is megcsodálható, így a Balaton első szállodája, az Anna-bálok otthonául is szolgáló Horváth-ház, a Kossuth Lajos Kútház vagy a Kerektemplom. Más, kiemelkedően fontos épületek, mint az első dunántúli kőszínház, már csak emlékeinkben élnek, számos épület pedig, mint például a mai Szívkórház, erősen átalakítva, jóval később kialakult formájában maradt ránk.

Ám számos emléktábla és más alkotás jelzi a reformkor nagyjainak jelenlétét: a reformkor nagy politikusnemzedékéből megfordult Füreden például Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc, a művészek közül Vörösmarty Mihály költő, idősebb Lendvay Márton színész és még sokan mások. 

A füredi reformkort megidéző séta során az ő emlékük megidézése mellett a legendás szállás- és mulatóhelyek, a korabeli közlekedés és fürdőélet emlékei, az Anna-bál tradíciója, a régi fürdőélet szokásrendszere elevenedik meg és idézi fel a reformkor jobbítani akaró hangulatát.