Katona Csaba:
REFORMKOR BALATONFÜREDEN
A reformkort Magyarországon a 19. század legromantikusabb időszakának tartják, s sokan a legnagyszerűbbnek is, elfeledkezve arról, hogy miről is kapta nevét: a reform szándékáról. Arról tehát, hogy a rendi társadalomban élő ország induljon el a polgári fejlődés és jólét, a társadalmi és gazdasági haladás útján. Nem a reformkor, hanem a reform gondolata volt tehát nagyszerű.
Mindez azonban azt is jelenti, hogy a 19. század második felében, az Osztrák–Magyar Monarchia idején virágkorát élő polgári állam gondolata ekkor születik meg. Balatonfüred esetében pedig az 1825 és 1848 közötti időszakban a fürdő, ahogy akkor hívták, a Savanyúvíz, népszerű és látogatott fürdőhely volt, ahova az emberek elsődlegesen kikapcsolódni jártak, ugyanakkor fontos társasági találkozóhely is volt, e minőségében pedig hozzájárult a polgári fejlődéshez.
A fürdő ugyanis már a polgári társadalom kapitalista elvei alapján üzemelt. Füreden a savanyúvizes fürdőt a bencés rend üzleti alapon működtette, aki megfizette a szolgáltatások árát (a főnemes, a városi polgár és a kisnemes például), egyforma bánásmódban részesült rangtól függetlenül. Füreden így egy nagyon törékeny, helyhez és időhöz kötött, sajátos egyenlőség alakult ki. Emellett a fürdő területe szűk volt, így olyan társadalmi csoportok képviselői érintkeztek itt egymással, akik egyébként ezt nem tették volna, de ha mégis, akkor szigorúan a rendi normák által megszabott keretek között. Ám Füreden, ha pénzük engedte, ugyanabba az étterembe mentek, ugyanazon a sétányon járkáltak. Aki tehát nyitott volt az érintkezésre, itt nem volt annak akadálya. Amikor pedig ebből problémák keletkeztek, akkor a bencés rend következetesen igyekezett azt érvényesíteni, ami a polgári, kapitalista, modern világ velejárója: az egyenjogúságot.
Az akkori fürdőélet számos emléke ma is megcsodálható, így a Balaton első szállodája, az Anna-bálok otthonául is szolgáló Horváth-ház, a Kossuth Lajos Kútház vagy a Kerektemplom. Más, kiemelkedően fontos épületek, mint az első dunántúli kőszínház, már csak emlékeinkben élnek, számos épület pedig, mint például a mai Szívkórház, erősen átalakítva, jóval később kialakult formájában maradt ránk.
Ám számos emléktábla és más alkotás jelzi a reformkor nagyjainak jelenlétét: a reformkor nagy politikusnemzedékéből megfordult Füreden például Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc, a művészek közül Vörösmarty Mihály költő, idősebb Lendvay Márton színész és még sokan mások.
A füredi reformkort megidéző séta során az ő emlékük megidézése mellett a legendás szállás- és mulatóhelyek, a korabeli közlekedés és fürdőélet emlékei, az Anna-bál tradíciója, a régi fürdőélet szokásrendszere elevenedik meg és idézi fel a reformkor jobbítani akaró hangulatát.
1765
Szívkórház
A mai szívkórház a 20. század elején nyerte el mostani formáját, előtte azonban két másik épület állt itt, ezek szolgáltak alapjául a kórháznak.
Bővebben az alábbi linken olvashat:
1765
18. sz. vége
Horváth ház
A Balaton-part első szállodájaként épült fel a Vas vármegyei eredetű Szentgyörgyi Horváth család a korban hatalmasnak számító épülete még a 18. század végén.
Bővebben az alábbi linken olvashat:
18. sz. vége
Esterházy kastély
A Jókai Mórral Füredre látogató unokahúga, a Pápán lakó Váli Mari így írt egyik fürdi látogatásuk alkalmával...
Bővebben az alábbi linken olvashat:
18. sz. vége
1800
Kossuth kútház
A Savanyúvíz főterének bízvást nevezhetjük a Gyógy teret, a Gyógy tér origója pedig a Kossuth Kútház.
Bővebben az alábbi linken olvashat:
1816
Postaház
Amíg 1846-tól Balatonkenesétől el nem indult Füred felé a Kisfaludy gőzös, a Balaton első gőzhajója révén a hajóforgalom, Füredre csak lovaskocsival lehetett elutazni.
Bővebben az alábbi linken olvashat:
1816
1834
Nagyvendéglő
Ha valaki a reformkorban Balatonfüredre indult, tekintve, hogy a közlekedés lassú volt és körülményes, nem 1–2 napra érkezett: az úgynevezett futóvendégek csak a vasút térhódítása után jelentek meg nagy számban Füreden.
Bővebben az alábbi linken olvashat:
1841
Kerek-templom
A füredi fürdőt az ország minden szegletéből látogatták a reformkor éviben, főleg Pest-Budáról és a környező vármegyék (Veszprém, Zala, Fejér, Somogy) nagyobb városaiból.
Bővebben az alábbi linken olvashat:
1841
reformkor
Kiserdő
A Kiserdő már a reformkorban is vonzotta a romantikus lelkű embereket, ami persze összefüggött azzal is, hogy ekkoriban jelent meg mind elemibb erővel a városi emberek részéről a természetbe való visszavágyódás gondolata.
Bővebben az alábbi linken olvashat:
1847
Kikötő
1847-től, tehát a reformkor legvégétől állt menetrendszerűen szolgálatba a Kisfaludy gőzös, a Balaton első gőzhajója.
Bővebben az alábbi linken olvashat:
1847
1878
Kurszalon
A Gyógyterem, vagy német nevén Kurszalon, 1878-ban épült fel, célja az volt, hogy a fürdővendégek fennmaradó szabadidejüket el tudják tölteni valahol, főleg, ha esik az eső.
Bővebben az alábbi linken olvashat: