A környezetvédelem, a környezettudatos nevelés napjaink ökopolitikájának egyik legégetőbb kérdései közé tartoznak. Az alapgondolat: minél hamarabb találkoznak a gyerekek az újrahasznosítás, a természetvédelem és a modern élet környezetre gyakorolt negatív hatásaival, annál könnyebben alakul ki bennük felelősségérzet a bolygónk iránt. Ebben a szellemben készült el az Amikor a kukák világgá mentek című meseantológia Ughy Szabina szerkesztésében, mely 2021-ben megkapta a HUBBY Az Év Leginnovatívabb Gyerekkönyve Díját.
A Móra Kiadó alapításának 70. évfordulója alkalmából jelent meg ez a kívül-belül kiemelkedően kivitelezett gyerekkönyv. A környezetvédelmet fókuszba helyező tematikus antológia huszonnégy kortárs mesén keresztül dolgozza fel többek között a szemetelés, az újrahasznosítás, az ökológiai lábnyom fogalmát. Minden meséhez egy gyönyörű, színes, kortárs illusztráció kapcsolódik. Magyarországon ez mindenképpen hiánypótló kiadvány: bár a 2010-es években találkozhattunk néhány „zöld” gyerekkönyvvel a piacon, az eredeti magyar nyelvű könyvek általában magánkiadásként jelentek meg. A magyar irodalmi piac a gyerekkönyvek esetében általában jó pár évvel lemaradva kullog a nyugati trendek mögött; sokszor 20–30 évvel később jelennek meg nálunk az amerikai, angol, francia, német gyerekirodalom legjobbjai. A környezetvédelemmel foglalkozó gyerekkönyvek ősatyjaként emlegetett The Lorax 50 évvel ezelőtt, 1971-ben jelent meg; az amerikai Dr. Seuss egy új, azóta is virágzó gyerekirodalmi témát hozott be a köztudatba. Az, hogy egy olyan nívós gyermekkönyvkiadó, mint a Móra, egy ilyen témájú, megvalósításában is környezetbarát (újrahasznosított papírból készült) könyvet ad a fiatal olvasók – és szüleik – kezébe, szimbolikus értékű: a környezettudatosság fontosságának elismerése és propagálása.
Az antológia megmutatja, milyen rengetegféleképpen lehet megközelíteni egy olyan nagy és jelentős témát, mint a környezetvédelem. Célja a szemléletformálás: a környezettudatosság, a társadalmi felelősségvállalás kialakítása a gyerekeknél. A sokszínűség a legjobb jelző erre a kötetre – minden szerző meséje más hangon szólal meg, más témát dolgoz fel, más megoldást lát a klímaváltozásra. Ugyanakkor ez a sokrétűség a szövegek minőségére is igaz. A könyv számos remek mesét hoz, melyek szórakoztatóak, tematikusan is illeszkednek a kötetbe, és oly módon közelítik meg a környezetvédelem témáját, mely figyelembe veszi a gyerekek adott korcsoportjának érdeklődési körét és nyelvét. Böszörményi Gyula Kis Titi rendet tesz című meséjének főhőse egy barátságos manó segítségével varázslatos módon tanítja meg Dömötörnek, hogy a csokipapírt a kukába kell dobni; Balázs Ágnes Szarkataxi, szarkabazár című történetében az erdő lakóinak arra kell rájönniük, hogy attól, hogy lehetőségük van például taxival utazni, nem biztos, hogy a javukra válik, ha tényleg így tesznek. Azonban nem egy szöveg illene inkább egy felnőtteknek szóló novelláskötetbe, mely gyermeki szemszögből közelít a pazarlás, szemetelés stb. témáihoz. Ezekben az esetekben a szöveg és a célközönség nem találják meg a közös hangot: például a nyelvhasználat, a cselekmény, a túlzottan bonyolult narratológiai felépítés vagy a végkifejlet miatt. Például Dóka Péter Ha eljönnek a zöld cicák című meséjének narrációja egy meséhez képest nagyon bonyolult – lemond a harmadik személyű, külső narrátorról, helyette egy párbeszéd alkotja a történetet apa és lánya között. Az apa egy történetet mesél el kislányának, aki folyamatosan hitelteleníti apja meséjét: „Egy szavadat sem hiszem! Hiszen most is tele vagyunk szeméttel! Légszűrő maszkot hordunk, állandóan betegek vagyunk! Te is azért vagy itt a kórházban, mert elkaptál valami fertőzést vagy mit. Az egész zöld cicás dolog csak kitalálás. Mondta anya, hogy semmit ne higgyek el neked, mert hazug vagy.” Súlyos dolgokat tematizál a kislány kulcsmondatokként is értelmezhető pár mondata (szülők közötti konfliktus, az apa betegsége), a párbeszéd kontextusáról is ekkor kapunk először információt. Irodalmi szemmel nézve érdekes megoldást látunk, ugyanakkor mérlegelnünk kell, hogy egy mesében mennyire tud működni egy ilyen sűrítettségű narráció.
Felmerül a kérdés, hogy ténylegesen közelebb lehet-e vinni a gyerekekhez a meséken keresztül a környezettudatos szemléletet? Az egyértelmű didaktikus üzenet olykor benne van a szövegben (pl.: Kalapos Éva Veronika Beni ajándéka: „Az emberek miatt. Vadásznak is [az orángutánokra], de főleg azzal okoznak kárt, hogy elpusztítják az élőhelyeiket. A pálmafa olajáért, ami egy csomó csokiban is van, letarolják a pálmaerdőket.”) Ugyanakkor fogékonyak-e a gyerekek ebben az életkorban az állatélőhelyek pusztulásának vagy állatkerti fogva tartásnak a kérdésére? A könyv igyekszik az égető környezetvédelmi problémák súlyossága és a célközönség igényei között egyensúlyozni. A mesékben gyakran jelennek meg a gyerekek közvetlen környezetében található tárgyak (pl. hercegnős műanyag palack, üres csokipapír, használt zsebkendő), és hangsúlyos téma az is, hogy ők, személy szerint mivel járulhatnak hozzá a kevesebb szemétfelhalmozódáshoz. Az antológia szövegei általában sikeresen ellensúlyozzák a téma komolyságát, például Balázs Ágnes Szarkataxi, Szarkabazár vagy Zalka Csenge Virág A király és a tündérrókák című meséjében, csak hogy párat kiemeljek – ezek a szövegek sikerrel adaptálják a hagyományos (nép)mesei struktúrákat a környezettudatos témákra: üzenetük világos, mégsem túlzottan didaktikus. (Zalka Csenge Virág, A király és a tündérrókák: „[A király] magához intette az egyik szolgáját, és megparancsolta, hogy azonnal nyissanak ki minden ketrecet, kalitkát és istállót, és az állatokat kísérjék vissza oda, ahonnan befogták őket. Hadd éljenek szabadon.”)
A kötet néha kibillen ebből az egyensúlyból. A könnyed, mesés hangnemet olykor felváltja a letargikus megszólalásmód, a már úgyis mindegy lemondás, például Molnár Krisztina Rita Morzsák, hangyatojások, mákszemek című történetében („Hangyatojás. Csak hangyatojás, amit csinálunk!) vagy Fehér Renátó Fesztáv és tengerszint című meséjében, amikor a főszereplő David Katoatau otthonát, Kiribati szigetét végleg elárasztja a tenger. Természetesen a tengerszint megemelkedése egy óriási kihívás elé állítja a Föld lakosságát, az ügy jelentősége nem kérdés. Azonban egy 6–12 éves korosztálynak szóló mesébe nem illik a történet végét átitató szomorú nosztalgia, a visszavonhatatlan veszteség érzése. Várnánk a csodát, ami megmenekíti Kiribatit, hogy David visszatérhessen az otthonába, és helyreálljon a világ rendje. Mert ennek a korosztálynak a kognitív fejlődési folyamatába még ilyen történetekkel tudunk kapcsolódni: a cél a szemléletformálás, nem a depresszióba taszítás. Az el nem talált hangvétel pedig a mese mondanivalójától foszthatja meg a gyerekeket. Önmagában azzal, hogy nem boldog a mese vége, még nincsen semmi baj – ugyanakkor a kötet stratégiájának mond ellent, hogy a történet nem kínál kapaszkodót a gyerekeknek abban, hogy akkor mégis hogyan lehetne visszafordítani a felmelegedést.
A tematikus antológiák érdekes kérdése, hogy az adott kötetben milyen viszonyban áll egymással a szövegeket tematikai szinten összekötő gondolat, eszmeiség és a szövegek minősége. Van-e hierarchia, vagy egymás mellett, egyenrangú tényezőként jelenik meg ez a két jellemző? Ez a kérdés még markánsabban a 2020-ban szintén Az Év Leginnovatívabb Gyerekkönyve Díjra jelölt Meseország mindenkié kötet kapcsán jelent meg. A meghatározott tematika mentén szerveződő antológiáknál bizonyos esetekben nagyon nehéz az ideológiai indíttatást leválasztani a szövegekről. Az Amikor a kukák világgá mentek szövegei bár tematikusan összekapcsolódnak, önmagukban is megállnák a helyüket, még ha adott esetben a korosztályos sajátosságokat nem is igazán találták el. Bár a környezetvédelem áll a mesék fókuszában, a téma nem uralja ezeket a szövegeket, hanem lehetőséget nyújt az egyéni megközelítésmódok érvényre juttatására.
Hogy ez a huszonnégy, lehető legkülönfélébb szöveg mégis képes egységet alkotni, az a szerkesztő, Ughy Szabina munkáját dicséri. A környezetvédelem tág témakörén belül, kisebb altéma-blokkokba rendeződnek a mesék (például az állatvilágot érintő kérdések, szemetelés, újrahasznosítás, jövőképek), ezzel minden egyes szövegnek megteremtve azt a kontextust, amelyben leginkább érvényesülni tud. A kötet szerkezetének köszönhetően a mesekönyv pozitív végkicsengéssel zárul: a környezetvédelem, a tudatos életmód megvalósítható – épp itt az ideje a cselekvésnek!
