Bak Imre: HELYZETEK – Művek 2004-2022

Könyvek Tempevölgy

A balatonfüredi Vaszary Galéria Bak Imre: Helyzetek – Művek 2004-2022 című kiállításának katalógusa

ISBN: 978-615-5943-02-7

Ára: 11.000 Ft.

Ezt a szöveget Bak Imre Helyzetek. Művek 2004–2022 című kiállításának előkészítése során írtam. A kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus koncepcióját a művésszel szorosan együttműködve készítettem, a tanulmányt szintén az ő jóváhagyása után véglegesítettem. Akkor még nem tudtam, hogy ez lesz az utolsó szöveg, amit Bak Imre életében írok. A művész halála után írásom is átértelmeződött és átértékelődött. Úgy döntöttem, hogy a szöveget ennek ellenére is változatlanul, a művész által jóváhagyott formában közlöm, ám néhány személyes megjegyzést fűzök hozzá. Utolsó, novemberi műteremlátogatásomkor hoszszan beszélgettem Bak Imrével a legújabb festmények között. Többször is említette, hogy le szeretné zárni az életművét, az elmúlt időszakban festett képeit is ennek tudatában alkotta meg. Ebben az összefüggésben más értelmet nyernek A csend változatainak földöntúli fényhatásai, átértelmeződik az éteri terek mindent kitöltő, feszültségteli csendje, a fehér árnyalatok lebegése, a vibráló színmezők és a törékeny, hegyes alakzatok megfogható-megfoghatatlan elíziuma. Az Örök totemet Bak Imre az utolsó képeként alkotta meg – ezt számomra is egyértelművé tette. Nem hittem neki. Pontosabban, reménykedtem a folytatásban. Erről tanúskodik a szövegem vége, amellyel a művésznek is üzentem: ez a mű nem csupán lezárás, hanem nyitány is új távlatok felé. Sajnos néhány héttel a szöveg lezárása után ez a kijelentésem új értelmet nyert. Az Örök totem valódi záróműként reflektál a létezés rejtélyére (a világ eredetére), a születésre és az elmúlásra, az érzéki és a transzcendens, a fizikai és a metafizikai, a valami és a semmi, a lét és a nem-lét közötti megfoghatatlan átmenetre: visszatekintő és összegző igényű festmény személyes és művészettörténeti vonatkozásokkal. Bak Imrének megadatott, ami keveseknek: lezárhatta és ezáltal kerek egésszé formálhatta életművét az egész életére és alkotói pályájára jellemző következetes építkezés jegyében. Művészetében az ellentétes minőségek, a látható és a láthatatlan, a közeledés és a távolodás, az időtlenség és az aktualitás, a nyitás és a zárás elválaszthatatlan egységet alkotnak, kölcsönösen feltételezik egymást. Bak Imre nemcsak lezárta, hanem meg is nyitotta életművét azon végtelen, megfoghatatlan távlatok felé, amelyek a monumentális színmezőin szinte megfoghatóvá válnak. Ahogy maga a művész fogalmazott: „A végtelen tér úgy dinamikus és eleven, hogy közben – végtelenségénél fogva – mozdulatlan és »örökkévaló« is. Jaspers szerint az »öröklét evilági megjelenéseként vagyunk halhatatlanok«. Így aztán mondhatjuk, hogy az öröklétnek, mint a végtelen tér nyugalmának, csendjének vizuális, művészetként való átélése önmagunkhoz vezet el.” (Fehér Dávid)

Megjelent a Tempevölgy legújabb száma!

tempevolgy 2023 4

Benne:

Tandori Dezső verse Tóth Ákos jegyzetével, Barthold Hinrich Brockes Márton László fordítói jegyzetével. Vasas Tamás, Rostás Mihály, Pollágh Péter és Gyukics Gábor verse, Kiszely Márk prózája. Lilli Luuk novellája Segesdi Móni fordításában, Andri Snær Magnason és Ingvild H. Rishøi novellája Patat Bence fordításában. Nagy K. Krisztina és Varga Tünde – Süle Tamás tanulmányai Italo Calvinoról. Domonkosi Ágnes – Kuna Ágnes Ady Endréről, Ladányi István Bozsik Péterről, Galda Gábor Attila Németh Zoltánról és Borsik Miklós k. kabai lórántról írt tanulmánya. Lapszámunkat Vera Molnár munkáival illusztráltuk, amelyhez Füzi Péter írt tanulmányt Vera Molnár Lettres de ma mère sorozatáról.