„Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek... s egy szellemi: a könyvtárnok.” (Toldy Ferenc)
Könyvtárak már az ókorban léteztek, és bár napjainkig sok változáson mentek át (például online katalógusok segítik az olvasókat), a társadalomban betöltött szerepük ugyanúgy fontos maradt. A könyvtár, Foucault fogalmával élve egy heterotopikus tér: viszonylag kis hely, mégis végtelen; a sok könyv által kitágul a tér, a tudás tára megnyitja az olvasó előtt a világot. Amellett, hogy a tanulmányokhoz, munkához nyújt segítséget egy ilyen intézmény, a szórakozni, kikapcsolódni vágyók is megtalálhatják a számukra megfelelő könyveket. A könyv- és lapkínálaton túl általában színes programok is várják az érdeklődőket. Vannak, akik ezeket az előnyöket kihasználják, míg mások számára a könyvtár egyenlő egy unalmas közintézménnyel. De hagyjuk, hogy a számok és a szakértők beszéljenek! Utánajártunk, és megkértük négy magyarországi, eltérő típusú és nagyságú könyvtár egy-egy dolgozóját, hogy meséljenek könyvtáruk működéséről és a könyvtárhasználati szokásokról. Az Országos Széchényi Könyvtár (Budapest), a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Szeged), a Martonosi Pál Városi Könyvtár (Kiskunhalas), valamint a Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskola könyvtára válaszolt kérdéseinkre. Az interjúkat Balog Helga készítette.
A könyvtárba járás előnyei köztudottak: egy jelképes árú olvasójegy ellenében ingyen könyvek ezrei, tízezrei várnak minket, megtapasztalhatjuk az olvasás közösségi élményét. De vajon mennyien élnek ezzel a lehetőséggel, lakosságarányosan mennyien vannak beiratkozva a könyvtárba? A beiratkozottak hány százaléka jár rendszeresen, legalább havonta? Mi a véleménye, van összefüggés a rendszeresen olvasó és a könyvtárba járó emberek között? Vonható statisztikai pontosságú adat abból, hogy akik olvasnak, azok könyvtárba is járnak?
Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban OSZK): Az Országos Széchényi Könyvtár nem kölcsönző könyvtár, azt itt őrzött különböző típusú dokumentumok (könyvek, folyóiratok, plakátok, térképek, fotók, kották stb.) helyben használhatók. Ebből következően a beiratkozott olvasók elsősorban hallgatók, kutatók, akik rendszeresen, hetente többször is ellátogatnak hozzánk. Ugyanakkor mivel napijegy is váltható, számos érdeklődő egy napra, egy konkrét könyv vagy folyóirat megtekintése érdekében érkezik könyvtárunkba. Ebben az esetben általában olyan dokumentumokról van szó, amelyek csak az OSZK-ban hozzáférhetők, mint pl. 19. századi folyóiratok.
Minden bizonnyal van összefüggés a rendszeres olvasás és a könyvtárlátogatás között; erre vonatkozóan a nemzeti könyvtár nem rendelkezik statisztikai adatokkal.
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (továbbiakban SK): 2021-ben Szegeden a lakosok közel 17%-a könyvtári tag, ebből 13% tekinthető rendszeres könyvhasználónak. Ezek a számok a könyvtár szolgáltatásait helyben igénybe vevőkre vonatkoznak. Városunkban a központi könyvtár mellett 13 fiókkönyvtár működik a különböző városrészekben. Éves szinten a könyvtárunknak 230 483 látogatója volt.
A könyvtárlátogatók jelentős része rendszeres olvasó. A kölcsönzők mellett magas azok száma, akik inkább csak a napi-, hetilapokat, folyóiratokat olvassák a könyvtárban, ők napi szinten járnak hozzánk. Egy 2020-as felmérés szerint a felnőtt lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente). (Sajnos 53%-a, saját bevallása szerint, egyáltalán nem szokott olvasni) Ez a szám 2005-ben még 25% volt. Ebből is látszik, hogy a kevesebb szabadidőben több más lehetőséget is kihasználnak az emberek. Arról nincs statisztikai adatunk, hogy a rendszeres olvasók közül hányan veszik igénybe a könyvtári szolgáltatást, de az emelkedő könyvárak miatt várhatóan egyre többen.
Martonosi Pál Városi Könyvtár (továbbiakban MK): A statisztika szerint a lakosság közel 10%-a jár rendszeresen a könyvtárba, a beiratkozottak közül nagyon kevés (maximum 10%), akik nem havi rendszerességgel kölcsönöznek. A beiratkozott olvasók egyéni élethelyzetétől is függ, hogy ki és milyen rendszerességgel tudja látogatni a könyvtárat. Életünkben az olvasás fontossága nagyon változó intenzitású. A legtöbb ember megfogalmazza, hogy szeretne többet olvasni, ám nincs ideje. Felmérésünk és adatunk nincs arról, hogy aki olvas, az mind jár is könyvtárba, véleményünk szerint az olvasni szeretők közül sokan vásárolnak könyvet, így nem feltétlenül jönnek a könyvtárba.
Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskola könyvtára (továbbiakban IK): Ez egy általános iskolai könyvtár, melynek az iskola minden tanulója, dolgozója automatikusan beiratkozott tagja. De kölcsönözhetnek nálunk egykori diákjaink, vagy akár jelenlegi tanulóink szülei is. Arról, hogy a beiratkozottak hány százaléka jár rendszeresen a könyvtárba, pontos adattal nem szolgálhatok, de azt elmondhatom, hogy az alsó tagozatos tanulók még nagyon lelkesen járnak, mondhatni heti rendszerességgel. A felső tagozatos diákok többsége jobbára a kötelező, illetve ajánlott olvasmányokért jön. Én azt látom, hogy a rendszeresen olvasó gyerekek és felnőttek egyúttal könyvtárba járó emberek is. A mai árak mellett, nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy minden könyvet megvásároljanak, amit el szeretnének olvasni.
Az olvasó gyerekből nagyobb valószínűséggel lesz olvasó felnőtt. Mely korosztály fordul meg leggyakrabban a könyvtárban? Hány éves a legfiatalabb, illetve a legidősebb kölcsönző? Hogyan lehet a gyerekeket, illetve a kamaszokat olvasásra ösztönözni, megszerettetni velük a könyveket?
OSZK: A könyvtárba beiratkozhat minden 16. életévét betöltött magyar és külföldi állampolgár. A 18 év alatti olvasók száma elenyésző. A regisztrált olvasók többsége a 30 és 65 év közötti korosztályból kerül ki, de növekszik a 20-as éveikben járó olvasók aránya is.
SK: Az olvasás megszerettetése több színtéren zajló, egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó folyamat. Egészen pici kortól fontos a gyermekek fejlődésében a könyvekkel való első találkozás. A Babaolvasó országos szakmai program keretében a könyvtárak nemcsak baba-mama klubokat szerveznek, előadásokat kínálnak, hanem könyvajánlókkal segítik a szülőket a gyermekek életkorának megfelelő könyvek kiválasztásában. Nagyon fontos, meghatározó elem a családi háttér és minta. Ha a szülő számára fontos az olvasás, és már kisgyermekkorban könyves környezethez, könyvtárhoz szoktatjuk a kicsiket, egy nagy lépést teszünk az olvasás megszerettetéséhez. Az iskola mint színtér többek között könyvtárlátogatásokkal, könyvajánlásokkal támogathatja az olvasás iránti igény kialakulását.
A könyvtárakat leggyakrabban a gyermekek, főleg az általános iskolás korúak, a középkorúak, a családok és a nyugdíjas korúak látogatják. Babaolvasójeggyel várjuk a legkisebbeket, nálunk 10 hónapos a legfiatalabb beiratkozott „olvasónk”, míg 93 éves a legidősebb. A középiskolások, fiatal felnőttek és a családalapítás előtt álló felnőttek ritkábban járnak. Kiemelt célnak tekintjük a középiskolások könyvtárba vonzását, ehhez új szolgáltatásokat, programokat szervezünk. A robotika eszközökre épülő foglalkozásainknál fókuszba helyezzük az élménypedagógiát, az olvasásnépszerűsítést és az élethosszig tartó tanulás támogatását. Klubokkal, közösségekkel, könyvekhez kapcsolódó beszélgetésekkel, kihívások teljesítésével lehet a kamaszokat az olvasás felé csábítani és megtartani. Ebben az évben 6 nyári tábort szerveztünk a gyerekeknek, ahol a könyv, az olvasás megszerettetése mellett a helyi értékekkel is ismerkedtek a táborlakók.
MK: Korosztályi megoszlásunkban a legfiatalabb olvasónk 3 hónapos, a legidősebb 93 éves. A statisztikánkból látszik, hogy a beiratkozott olvasónk zöme 30–55 év közötti, illetve 14 év alatti. Kiemelt célcsoportunk a gyermekkorosztály, a rendszeres könyvtári órák mellett sok színes, érdekes programot biztosítunk számukra a tanév alatt és a nyári szünetben is. Pl.: bábelőadások, interaktív gyerekfoglalkozások, tematikus kézművesfoglalkozások, nyári táborok, társasjátékklub, Harry Potter klub, mindezeket ingyen látogathatják. Ez mind hozzájárul a gyerekek olvasásra ösztönzésére.
Az olvasás megszerettetése egy hosszú folyamat, amelynek része többek között a szülői figyelem, a szokások kialakítása és a példamutatás. Fontos szerep jut itt a könyvtárak számára. A könyv legyen a mindennapok része egészen kicsi kortól, és ha ezt sikerül kialakítani, akkor a gyereknek igénye lesz a könyvekre és a könyves környezetre. Ezt továbbá segíthetik olyan kezdeményezések, mint a könyvtárakban működő baba-mama klubok. A kamaszok egy sajátos kihívás. Tény, hogy erre az életkorra legtöbben kissé eltávolodnak az olvasástól. Aki viszont továbbra is ragaszkodik érzelmileg a könyvekhez, könyvtárunkban a Tini-kuckó nyújtotta egész könyves birodalommal lesz gazdagabb.
IK: Nálunk az alsó tagozatos korosztály 7–11 éves korig fordul meg a leggyakrabban. Még az 5.–6.-os tanulók közül is sok olvasónk van, aztán 7.–8. osztályra megcsappan az olvasási kedv. A legfiatalabb olvasóink az első osztályosok a második félévtől kezdve, amikor már megismerték a betűket. A legidősebbet a még nyugdíj előtt álló kollégák közt kell keresni. Az olvasásra ösztönzésben, a könyvek megszerettetésében elsősorban a tanító nénik, a magyar irodalmat tanító kollégák nyújtanak nagy segítséget. Az egyéb tantárgyakat oktató nevelők is részt vesznek ebben a folyamatban akár könyvajánlás, akár kutatómunkára ösztönzés formájában. A könyvtáros pedig színes könyvtári programokkal igyekszik becsalogatni az ifjúságot a könyves környezetbe. Ez tehát egy igazi csapatmunka.
Milyen szolgáltatások vannak a könyvkölcsönzésen túl? (Például van-e lehetőség internethasználatra, használt könyvek leadására, könyvvásárlásra?) Vannak digitalizációs folyamatok, ha igen, hol tart a könyvtári állomány digitalizálása?
OSZK: Könyvtárunk nem kölcsönző könyvtár, a szabadpolcon elhelyezett és a raktári dokumentumok is helyben használhatók. Beiratkozott olvasóink és napijegyet vásárló látogatóink is használhatják az olvasói számítógépeket, az épületben wifi áll rendelkezésre. Előfizetett adatbázisaink helyben a teljes hálózaton keresztül elérhetők, és beiratkozott olvasóinknak ezen adatbázisok többségéhez távoli elérést is biztosítunk. Az OSZK rendelkezik könyvesbolttal, ahol megvásárolhatók a saját vagy társkiadásban megjelent könyvei. Más könyvtárakkal ellentétben használt könyveket nem fogadunk, de hagyatékokat, amennyiben az könyvtárunk számára értékes, gyűjtőköri szabályzatunk alapján kötelezően megőrzendő, esetleg hiánypótló műveket tartalmaz, előzetes egyeztetés után befogadunk.
A könyvtár központi épületének 8. emeletén mintegy 1000 m²-en működik a digitalizáló központ, amelyben kétféle digitalizálást valósítunk meg. A tömeges, üzemszerű digitalizálás mellett műtárgydigitalizálást is. A folyamat során különböző dokumentumtípusok kerülnek felvételezésre: középkori kódexek, könyvek, időszaki kiadványok, kisnyomtatványok, térképek, fényképek, képeslapok, plakátok, gyászjelentések, hangfelvételek, kották, mozgóképek stb. Digitalizálásunk során kiemelt figyelmet fordítunk az előzetes állapotfelmérésre, amelynek során döntés születik az esetlegesen szükséges állományvédelmi beavatkozásokról, és meghatározzuk a leginkább dokumentumkímélő digitalizálás módját.
SK: A dokumentumkölcsönzés alapszolgáltatás, a könyvek mellett folyóiratokat, CD-ket DVD-ket, diafilmeket, társasjátékokat is lehet kölcsönözni a könyvtárból. Az internethasználat mellett lehetőség van az okoseszközök használatának megismerésére az Okosórák programunk keretében. Könyvkötészeti szolgáltatásunk lehetőséget biztosít a kedvenc, de már „szétolvasott” könyvek újrakötésére, javítására. Nagyon népszerű szolgáltatásunk a születésnapi újság készítése is. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak tematikus foglakozásokat kínálunk. Városismereti sétáinkon a helyi emlékek bemutatása, megismertetése a legfontosabb cél. Mobilalkalmazásaink segítségével az érdeklődők maguk is végigjárhatják ezeket a sétákat.
Az elmúlt években egyre többen fordultak hozzánk azzal a kéréssel, hogy a házi könyvtáruk átválogatása után feleslegessé vált köteteket szeretnék átadni a könyvtárnak. Ezeket a könyveket befogadjuk, behasonlítás után vagy a gyűjteményünkben marad, vagy felajánljuk más könyvtáraknak, végső esetben használtkönyv-árusítás keretében új olvasót találnak a kötetek. Saját kiadványaink vásárlására folyamatosan van lehetőség. Könyvtárunk a kiadója a Szeged című várostörténeti folyóiratnak, amelynek a terjesztésére is nagy gondot fordítunk. Az Emlékkönyvtári bemutatóinkon a könyv- és könyvtártörténetileg legértékesebb dokumentumainkat láthatják az érdeklődők. Régi, ritka könyveink örökbefogadására is van lehetőség. Számos, a város életében jelentős, ismert személy fogadott már örökbe könyvet (pl. Gregor József operaénekes, Ilia Mihály irodalomtörténész, Karikó Katalin kutató), de a nagyközönség is élhet a lehetőséggel.
Legújabb szolgáltatásunkkal, a könyvátvevő automata üzemebe állításával azoknak szeretnénk könnyebbé tenni az kölcsönzést, akiknek kevés az idejük: az előre megrendelt könyvcsomagot átvehetik az automatából a könyvtár nyitvatartásától függetlenül a nap 24 órájában.
Könyvtárunk nagyon korán, már 2002 körül megkezdte az állományvédelmi célú digitalizálást. Több mint 10 éve építjük e-könyvtárunkat, amelyben már 50.000-nél több, főleg helyismereti dokumentum érhető el. Jelentős régi gyűjteménnyel (muzeális dokumentumokkal) és helyismereti anyaggal rendelkezik könyvtárunk, amelynek digitalizálása tervszerűen történik. A digitalizált tartalmak újrahasznosítása is nagyon fontos számunkra, több szolgáltatást építünk a már digitalizált tartalmakra.
MK: Könyvtárunkban a könyvkölcsönzésen túl folyóiratkölcsönzésre, hangoskönyvkölcsönzésre, internethasználatra, használtkönyv-börzére, a DJP (Digitális Jólét Program) keretében informatikai segítségnyújtásra, valamint természetesen fénymásolásra, scannelésre, számítógéphasználatra van lehetőség. A digitalizált helyismereti folyóiratokhoz online elérhetőséget biztosítunk olvasóinknak, illetve ARCANUM adatbázisi használatát is elérhetővé tettük.
IK: A könyvkölcsönzésen kívül internethasználatra van lehetőség, három gépünk áll az internetezni vágyók rendelkezésére. Ha szükséges, a fénymásolást is meg tudjuk oldani. Használt könyveket most már hely hiányában korlátozott számban tudunk fogadni.
Milyen gyakran szerveznek kulturális programokat? Fel szokták mérni az olvasók igényeit akár események szervezése, akár állománybővítés céljából? Vannak a könyvtárnak együttműködései más intézményekkel, szervezetekkel?
SK: Gyakorlatilag napi rendszerességgel szervezünk programokat, hiszen a központi könyvtárban és a 13 fiókkönyvtárban mindig történik valami. Szeged egyik legnagyobb kulturális intézményeként nagyon széleskörű a partneri kapcsolatunk. Együttműködünk a város szinte valamennyi kulturális intézményével, iskolákkal, óvodákkal, különböző szervezetekkel, alapítványokkal. Számos esetben közös rendezvényt, bemutatót szervezünk, pl. évente közös szakmatörténeti kiállítás a Kereskedelmi és Iparkamarával, de említhetnénk a Szegedi Nemzeti Színház bemutatóihoz kapcsolódó online játékokat, és még sok-sok más, közös programot is. A város jelentős kulturális eseményeire kitelepülünk, igyekszünk minden fórumon megismertetni a könyvtárat és szolgáltatásait a város lakosaival. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a helyi médiával, havonta többször tudósítanak rendezvényeinkről, írnak a könyvtárról.
A könyvtárbemutatók, könyvtárhasználati foglalkozások mellett különböző klubok, kisközösségek tartják összejöveteleiket a könyvtárban. Könyvbemutatókat, zenei rendezvényeket, szabadegyetemi előadásokat szervezünk a látogatóknak. Az Ünnepi Könyvhét városi rendezvényeit közel 20 éve mi koordináljuk. Csatlakoztunk a Házasság Hete országos rendezvényhez, szervezzük a Múzeumok (Könyvtári) Éjszakája programjait, de csatlakoztunk a Kulturális Örökség Napjaihoz is. Megyei szinten koordináljuk a nagy könyvtáros rendezvényeket, mint pl. az Internet Fiesta és az Októberi Könyvtári Napok. Országos hírnévnek örvend a Képregényfesztiválunk. A fiatal, szegedi művészek bemutatkozását is támogatjuk kamarakiállítások rendezésével.
A rendezvények szervezésénél igyekszünk arra törekedni, hogy minden korosztály találjon számára fontos és érdekes programot. A kölcsönzött kötetek elemzése segítséget nyújt az író-olvasó találkozókra meghívottak kiválasztásában, de természetesen lehetőséget nyújtunk kevésbé ismert, fiatal szerzők bemutatkozására is. Állományunkat gyűjtőköri szabályzat szerint gyarapítjuk, de természetesen az olvasói igények erőteljes figyelembevételével. A keresett, de az állományban még nem található köteteket (viszonylag kevés ilyen van) dezideráta jegyzékben tarjuk nyilván, és igyekszünk rövid idő alatt beszerezni. Hetente érkeznek új könyvek megtekintésre, a gyarapításért felelős referensek döntik el, ezekből mik kerüljenek megvásárlásra.
MK: Az állománybővítést maximálisan az olvasói igényekhez igazítjuk, a használói elégedettségi kérdőívek alapján. Fontosak az olvasói visszajelzések akár a kulturális programszervezést, akár a könyves állománybővítés szempontjait nézzük.
Idén nagyon sok rendezvényünk van, az első félévben 130 volt, 3194 résztvevővel. A Petőfi 200 Emlékév országos programjához csatlakozva havonta több alkalommal rendezünk könyvbemutatót, író-olvasó találkozót, kiállítást, zenés gyerekelőadást, nyáron beindítottuk a heti szabadtéri filmvetítést is. Fogadunk iskolai közösségi szolgálatra gyerekeket, nyáron fizetett diákmunkásokat. Minden helyi nevelési-oktatási intézménnyel, kulturális intézményekkel és civil szervezettel van együttműködésünk, például a védőnői szolgálat kihelyezett babamasszázst tart nálunk, működik civil kézimunkakör, felnőtteknek és gyerekeknek társasjátékklub, baba-mama klub. A Pásztortűz egyesület nálunk rendezi havi találkozóit, továbbá a Halasi öregdiákok, a József Attila irodalmi kör és a halasi Csillagvizsgáló is szervez nálunk rendezvényeket. Továbbá lehetőséget biztosítunk minden, kultúrával kapcsolatos programnak.
IK: Nálunk már hagyomány, hogy a szavaló-, mese- és prózamondó, valamint szépkiejtési versenyeket az iskolai könyvtárban rendezzük meg. Könyvtári program keretében minden évben megemlékezünk a kultúra és a költészet napjáról. Folyamatosan vezetem a kívánságlistát, melyen a gyerekek által keresett könyveket rögzítem, ez alapján igyekszünk az állományt bővíteni. A programok terén a diákönkormányzat kéréseit is figyelembe vesszük. Elmondhatom, hogy nagyon jó kapcsolatot építettünk ki a helyi közművelődési könyvtárral. Rendszeresen látogatjuk programjaikat, viszünk osztályokat könyvtárlátogatásra, segítjük pályázataikat.
Mely típusú könyvek a legkeresettebbek?
OSZK: A törzsgyűjteményi dokumentumok (könyvek, folyóiratok) közül a legkeresettebb dokumentumok a történet- és irodalomtudományi szakkönyvek, folyóiratok.
SK: A központi kölcsönzőben jelenleg a legkeresettebb témájú/műfajú könyvek a női romantikus regények, krimik, történelmi regények, életrajzi regények, pszichológiai szakkönyvek. Folyamatosan kölcsönzik a jelenleg futó slágerkönyveket: Böszörményi Gyula Ambrózy báró esetei-sorozatát, Bán Mór Hunyadi sorozatának legújabb, 11. kötetét, Elena Ferrante, Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely, Szentesi Éva, Fábián Janka regényeit, valamint Rita Falk bajor krimisorozatát. A Skandináv krimik sorozat nagyon népszerű éppúgy, mint az Anne L. Green-regények, illetve Edith Eva Eger A döntés című műve. Tisza Kata vendégünk volt az Ünnepi Könyvhéten is, regényei és pszichológiai témájú könyvei nagyon keresettek. Közkedveltek azok a regények, melyek az ikonikus és nagy divatházak (Gucci, Chanel, Dior) történetét, illetve azok alapítóinak életét dolgozzák fel. A legtöbb előjegyzést Náray Tamás és Bauer Barbara regényeire, Karády Anna Füredi lány-trilógiájára, Frank Herbert A Dűne című és Julia Quinn A Bridgerton család című sorozatára, valamint Delia Owens A folyami rákok énekelnek című regényére vettük fel.
A szakkönyvek területén Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors és Szabad akarat című, Yuval Noah Harari Sapiens és Homo deus című írásai, valamint Almási Kitti könyvei a legkeresettebbek. Nagyon kedveltek az Álomgyár Kiadó könyvei, például keresett szerző Pap Éva, aki nemrég a Somogyi-könyvtár vendége volt. Inkább a világirodalmi szerzőket kölcsönzik, de ebbe az is belejátszik, hogy a külföldi szerzők száma nyilván sokkal magasabb, mint a hazai kortárs szerzőké.
A gyerekek leginkább a kortárs irodalmat kedvelik, a legkisebbek és legnagyobbak is. Függ életkortól, élethelyzetektől az, hogy ki milyen típusú könyvet választ. A kisebbek (kb. 5 éves korig) a Julia Donaldson-könyveket kedvelik és Berg Judit kicsiknek szóló történeteit. Az ilyen korú gyerekek inkább az illusztráció alapján választanak, vagy a szülők kölcsönöznek. Ervin Moser, Sven Nordquist, Marék Veronika, Bartos Erika és Beck Andrea a legkedveltebb írók. Itt számítanak még az életkori helyzetek (pl. ovis beszoktatás: Vadadi Adrienn könyvei). Berg Judit sorozatai (Lengemesék, Cipelő cicák, Rumini, Két kis dínó), valamint M. Kácsor Zoltán és Kertész Erzsi könyvei az 5-8/10 évesek körében hódítanak. Mészöly Ágnes, Gimesi Dóra, Leiner Laura, Kertész Erzsi, Jeff Kinney, Dawid William, Rick Riordan, Rachel René Russel és Margaret Auer a 10-12 év körüliek kedvenc szerzői. E korosztály legkedveltebb külföldi sorozata a Geronimo Stilton, Tea Stilton, Harry Potter, Percy Jackson, Mágikus állatok iskolájaés a Minecraft, hazai színtéren Gimesi Dóra Időfutár sorozatát és Kertész Erzsi sorozatait (Panthera és Göröngyös úti Iskola) keresik leginkább. Műfajok terén a fantasy, a kalandregények, a lovas könyvek és a sci-fi (időutazós könyvek) a legnépszerűbb körükben. A nagyobbak kedvelt műfaja a kalandregény sci-fivel, fantasy-val vegyítve. Szeretik Jeff Kinney Egy ropi naplója, ők is szeretik J. K. Rowling Harry Potter és Gimes Dóra Időfutár című sorozatát.
Az életkortól nem függ, hogy magyar vagy külföldi szerzőket keresnek a gyerekek. A magyar irodalmat jobban szeretik, a nyelvezete miatt, hiszen az „magyaros”, ez alól kivétel pl. a Harry Potter sorozat, melynek nagyon jó fordítása van. A kicsiknél a külföldi szerzők néha kicsit túlsúlyban vannak, jellemzően az illusztráció miatt. De korosztálytól függetlenül megállapítható, hogy a legnépszerűbbek a sorozatok.
MK: Nagyon kedveltek az idősebb korosztálynál a történelmi regények, a családregények, a romantikus regények és az életrajzokat feldolgozó irodalmi művek; a fiatalabbak a krimit és a fantasy-ket kedvelik. Kedvelt író Bán Mór, Bauer Barbara, Fábián Janka, Szántó Dávid, Bíró Szabolcs és a skandináv szerzők. Gyerekeknél Leiner Laura, Vadadi Adrienn és Hermann Marika a legnépszerűbb. A legkedveltebb szakkönyvek a sporttal kapcsolatos, a szabadidő eltöltésére vonatozó, valamint a pszichológiai és a szakácskönyvek.
Megnövekedett az igény a kortárs szerzők iránt. A szépirodalmi műfajok között a regényeken túl az igényes novellák is keresettek. Érzékelhetően csökken azonban a tudományos és ismeretterjesztő irodalom súlya. Ezeket a tartalmakat más forrásból érik el.
IK: Egyik legkedveltebb szerző a gyerekek körében még mindig J. K. Rowling, a Harry Potter sorozat írónője, aztán magyar vonatkozásban Leiner Laura A Szent Johanna gimivel, de kezdhettem volna Jeff Kinney-vel is, hisz könyveit. mondhatni, rongyosra olvassák, a tanév során egyetlen példány sem található a polcon.
Eddig beszéltünk magáról az intézményről és az olvasási szokásokról, de ahogy mindenhol, úgy itt is rengeteget számít az az atmoszféra, amit a dolgozók, munkatársak teremtenek. Milyen feladatköröket lát el egy könyvtáros?
OSZK: Az általános könyvtári feladatok mellett, amelyek a gyűjtemény folyamatosan fejlesztése, bibliográfiai feldolgozása, megőrzése és szolgáltatása, valamint a tájékoztatás a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, az Országos Széchényi Könyvtárnak számos speciális, törvényileg meghatározott feladata van, mint például a kötelespéldányok gyűjtése, szétosztása; a hungarikumok gyűjtése, megőrzése; a nemzeti bibliográfia készítése; a tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése; a Magyar Országos Közös Katalógus adatbázis működtetése és fejlesztése; a könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása; a webtartalom begyűjtése és archiválása.
SK: A könyvtáros visz életet a könyvtárba, a könyvtáros személyisége jelentős mértékben meghatározza a könyvtár ismertségét, használatát, szolgáltatásait. A könyvtáros ismeri a könyveket, az olvasókat és segít a kettőnek egymásra találni. Biztos pont a ránk zúduló információtömegben való eligazodásban. Beszélgetőtárs, aki minden élethelyzetre tud egy jó könyvet ajánlani, de segít a tanulásban és a technikai eszközök használatában is. Részt vesz a kisközösségek életének szervezésében, összefogja az olvasóköröket.
Ha szorosan a feladatköröket nézzük, akkor az olvasószolgálatos és fiókhálózati kollégák mérik fel és elégítik ki a használói igényeket, a gyermekkönyvtárosok fogadják az osztályokat, családokat, újabb és újabb módszerekkel segítik az olvasási készség fejlesztését, a feldolgozó és gyarapító könyvtárosoknak köszönhető, hogy a legújabb könyvek a megjelenést követően rövid időn belül elérhetőek lesznek, a hálózati osztály munkatársai pedig segítik a megyei települések könyvtári ellátását. A különgyűjtemények kezelői érdekes, különleges dokumentumokkal ismertetik meg a könyvtárhasználót, segítik a kutatást. És természetesen egy könyvtáros mindezt együtt végzi.
MK: Túl a könyvek kölcsönzésén igen sokrétű munkát kell végezzenek a könyvtárban dolgozók. A könyvtári állományt bővíteni, fejleszteni, apasztani és működtetni kell. Ezek természetesen az olvasók számára nem feltétlenül látható munkafolyamatok, viszont ezen háttérmunka nélkül kevésbé tudna hatékonyan működni az intézmény.
Nálunk a munkakörök külön vannak, feldolgozó könyvtáros, helyismereti könyvtáros, olvasószolgálati könyvtáros. Az olvasók folyamatos és zavartalan kiszolgálása érdekében az olvasószolgálati munkában mindenki részt vesz. Az első benyomásokat az olvasószolgálatnál szerzi a könyvtárlátogató. A könyvtáros szakma számos kompetenciát, készséget és képességet vár el, amelyek mellé a szaktudás folyamatos megújítása, a trendek (nemzetközi-hazai) figyelése és az innovatív látásmód elengedhetetlen.
IK: Egyedüli iskolakönyvtárosként az összes könyvtári teendőt én látom el, ezenkívül tanórákon helyettesítek, illetve minden osztálynak évente két könyvtárhasználati órát tartok. A covidhelyzet miatt a könyvtár egy ideig zárva tartott, ekkor a kölcsönzés menete az volt, hogy a tanár vagy a diák szólt nekem, hogy melyik könyv kell neki, én pedig felvittem azt az osztályterembe.
És a végére egy kevésbé tárgyszerű, illetve kevésbé statisztikai jellegű kérdés… Mi volt a legérdekesebb eset, ami a könyvtárban történt? / Mire lehet legbüszkébb a könyvtár?
OSZK: A könyvtárat számos esetben látogatta meg magas rangú állami vezető. Az egyik legfigyelemreméltóbb esemény 1993. május 4-én történt, amikor II. Erzsébet királynő a kifejezetten számára összeállított kiállítást tekintette meg a könyvtár dísztermében. A közelmúlt eseményei közül pedig kiemelkedik a tavalyi 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amikor Ferenc pápa hazánkba látogatott. A magyar kormány ajándékaként a pápának az OSZK szakemberei készítették el az első összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés szövegét is tartalmazó, a 12. század végén keletkezett Pray-kódexdíszmásolatát.
SK: Legbüszkébbek arra vagyunk, hogy a modern, 21. századi könyvtári szolgáltatásaink a régi, ritka gyűjteményeinkre épülve, azok értékeit bemutatva együtt szolgálják a város lakosait. És mindez egy nagyszerű, innovatív, a szakmája iránt elkötelezett, lelkes könyvtáros csapatnak köszönhető!
És mi volt a legérdekesebb eset a könyvtárban? Nagyon nehéz erre válaszolni, hiszen sok érdekes, humoros eset történt/történik a mai napig is. Én a palackposta megtalálását emelném ki, már csak azért is, mert – valószínűleg – kevés könyvtár dicsekedhet azzal, hogy felújítás során bútorba beépített palackpostát találtak. Könyvtárunk új épületét 1984-ben adták át. Az új épület kívül-belül szép volt, el is neveztük üvegpalotának. Sok évig nem is történt felújítás, de az idő vasfoga és a változó olvasói igények arra késztettek bennünket, hogy kisebb átalakításokat végezzünk a belső terekben. Többek között a könyvtár büféjének pultját is elbontottuk, és ekkor találtuk meg a bútorokat készítő asztalosok brandys üvegbe zárt üzenetét. Vidám, jókedvű mesterek voltak, akik egy pauszpapírra felírták a brigád nevüket („Spartacus” asztalos szoc. brigád), a címüket és a brigád valamennyi tagjának a nevét, valamint a pontos dátumot. A pauszpapír szélét még gondosan körbe is pörkölték. Mindez 2017-ben történt, 34 évvel a palackposta elhelyezése után.
MK: Büszkék vagyunk, hogy számos híres könyvíró, előadó fordult meg nálunk, többek között Faludy György, Szabó Magda, Frei Tamás, Bán Már, Szabó T. Anna, Háy János, Grecsó Krisztián, Vass Virág, Schaffer Erzsébet, Lackfi János, Leslie Lawrence, Nógrádi Gábor és Nógrádi Gergely és Vujity Tvrtko. Somlai Gábor révén könyvtárunk olimpikon, többszörös szenior világbajnok olvasóval is büszkélkedhetett.
IK: Van egy speciális szolgáltatásunk. Mivel egy siketvak tanuló is jár iskolánkba, ezért beszereztünk egy Braille-nyomtatót, így részére is tudunk nyomtatni. Büszkék pedig arra lehetünk igazán, ahogyan az első könyvtárhasználati óra után az elsősök megrohamozzák a könyvtárat, és olyan intenzitással jönnek, hogy az hihetetlen.
