Szerkesztő: Sziklay Cs. Mónika

ISBN 978-963-9990-81-4 

Ára 4.500 Ft.

Nem az önkifejezés vágya vezetett, amikor ennek a kötetnek a megírásába fogtam, hanem mindazt szerettem volna megmutatni, ami a huszadik században a Monarchia, pontosabban a magyar középosztály tagjaival történhetett, akiknek körülményeik lehetővé tették, hogy felsőbb tanulmányokat végezzenek és megfelelő állásokat nyerjenek. Ennek a rétegnek az életét szerettem volna ábrázolni egy család történetén keresztül, valamint gyermekeik, unokáik sorsát, akik megélték az első és második világháborút, a trianoni békediktátumot, az azokat követő éveket politikai fordulataikkal együtt.

Szerkesztő: Lanczkor Gábor

Fordította: Vajna Ádám

ISBN 978-963-9990-86-9

Ára 1.500 Ft.

Steinar Opstad (1971) norvég költő, irodalomtudományt, németet és vallástörténetet tanult az Oslói Egyetemen, emellett elvégezte a Hordalandi Íróakadémiát is. 1996-ban debütált, és első kötetére megkapta az egyik legfontosabb norvég irodalmi díjat, a legjobb elsőkönyvesnek járó Tarjei Vesaas' debutantprist. Kilenc verseskötet szerzője és több irodalmi díj, többek között a Svéd Akadémia által kiosztott Doblougprisen kitüntetettje. A líráját már a kezdetektől átszövő témák a hit és kétség, a magány és a valahova? tartozás igénye. Mindezek felett pedig végig ott lebeg a kérdés: elbeszélhetőek-e egyáltalán ezek az intim viszonyok? Ez a költészet mindenesetre megpróbálja lapozni az elégett naplót is. Opstad versei számos nyelven, könyvei svédül és albánul olvashatók. Magyarul először jelenik meg válogatáskötete Vajna Ádám fordításában.

Szerkesztő: Tóbiás Krisztián

ISBN 978-963-9990-83-8

Ára 4.500 Ft.

Egészen kicsi rajz volt a lap alján, egy dróton üldögélő fecskéről és egy felé integető, rakott szoknyás, copfos kislányról. Hogy a fecske színe lila, azt Nemes Nagy Ágnes verséből tudhattam, mert a rajz fekete-fehér volt. És miközben apu újra és újra felolvasta a verset, az elnagyolt vonásokban számomra testet öltött a madárka szívszorító magánya. A rajzhoz kötődő érzéseket ilyen hosszú idő távlatából is fel tudom idézni, és nemcsak azt az aprócska kis szomorúságot, hanem a jóleső érzést, hogy a versolvasás közben apám mellé bújhatok.

Szerzők: Zentai Mária, Vaderna Gábor, Csonki Árpád, Hermann Zoltán, Szajbély Mihály, Fried István, Lőrincz Csongor, Hansági Ágnes, Gere Zsolt, Milbacher Róbert, Szilágyi Márton, Szalisznyó Lilla, Pataki Viktor, Sziklay Cs. Mónika

Szerkesztők: Hansági Ágnes, Hermann Zoltán

ISBN 978-963-9990-85-2

Ára: 3.000 Ft.

A tanulmánygyűjtemény reménybeli célja, hogy számot vessen Vörösmarty romantikus költői örökségével, Vörösmarty szövegein keresz- tül „újragondolja” a magyar romantikát és hozzásegítse a ma olvasóját Vörösmarty műveinek és hatásának megértéséhez: miért és hogyan volt képes megőrizni és áthagyományozni a Vörösmarty-életmű − inspiráló, megszólító és továbbírható szövegvilágként – a mindenkori élő irodalom számára közlőképességét. A tanulmányok ugyanakkor arra a kérdésre is választ adhatnak, mi okozta a Vörösmarty-recepció szakadásait, mi vezethetett az átöröklődő félreértésekhez. 

Szerkesztő: Tóbiás Krisztián

ISBN 978-963-9990-84-5

Ára: 3.000 Ft.

A sors talán a legizgalmasabb és egyben a leguniverzálisabb jelenség, ugyanis mindenkinek van sorsa, és mindenki, akivel találkozunk, szintén benne áll saját sorsában. Az egész életet sorstalálkozások sorozataként foghatjuk fel. Azonban a sorsról való gondolkodás az idők során átalakult. Ahogyan Odo Marquard fogalmaz, „[m]anapság mindenki maga rendelkezik az élete fölött. [...]” Ebben a könyvben a vezérfonal a fejezeteket összefűző tematikában jelenik meg: mindegyiknek valamilyen formában témája a láb, a lábbeli, a cipő vagy a cipőfűző, valamint a köréjük szerveződő sorsok.

Szerkesztő: Tóbiás Krisztián

ISBN 978-963-9990-93-7

Ára: 3.000 Ft.

Amikor 2007-ben elkezdtem tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában, érdeklődésem fókuszában a két világháború közötti populáris kultúra és sajtótörténet mellett elsősorban a Nyugat szerzőinek szociokulturális terei, geográfiai érdeklődésük, utazásaik identitásképző mechanizmusai álltak. [...] egy idő után már tudatosan, hogy a Kárpát-medence modern és kortárs irodalmainak tárgykörében született kritikáim és tanulmányaim rendre a minoritás, a multikulturalizmus, a kulturális határhelyzetek, a kisebbségi létértelmezések mintázatait kutatták. Ezután már nem is véletlenszerűen találtak meg a számomra főleg e szempontokból izgalmas szerzők kötetei.