kmt 300x25

A fürdő egykori fedett sétányának, a mai Anna Grand Hotel éttermének és dísztermének bejáratánál, az árkádok alatt sorra fedezhetjük fel mindazok emlékére állított táblákat, akik a város, a Balaton és a magyar kultúra meghatározó egyéniségei voltak.

Alábbi összeállításunkban a Pantheonban emléktáblát kapott írók szerepelnek.

A Balatonfüredi Pantheon az Értéktár Bizottság 7/2015. (V.26.) határozata alapján került be a Balatonfüredi Értéktárba.

John Paget 

(Thorpe Satchville, 1808 április 18. – Aranyosgyéres, 1892. április 10.)

író, útleíró, orvos

1835-36 között beutazta Magyarországot és részletes angol nyelvű útleírást publikált. A könyv Balatonnal foglalkozó fejezetében első alkalommal írja le a balatonfüredi Anna-bál eseményeit.

Czucor Gergely

(Andód, 1800. december 17. – Pest, 1866. szeptember 9.)

költő

Szent Benedek rendi szerzetesként indult költői pályafutása. A Kisfaludy Társaság egyik alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Riadó c. verséért 1849-ben bebörtönözték, ahonnan Buda visszavétele után szabadult. Fogarasi Jánossal közösen írták a Magyar Nyelv Nagyszótárát. A balatonfüredi fürdő bejáratánál volt olvasható A Balaton tava c. epigrammája.

Ady Endre

(Érdmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.)

költő, író

Ady először 1901-ben járt füreden a váradi színtársulattal. 1912-ben barátját, dr. Schmidt Ferencet nevezték ki a szanatórium igazgatójának és attól kezdve gyakori vendége a fürdővárosnak. Balatonfüreden írta a Nagy szárazság idején és a Véresre zúzott homlokkal c. verseit.

Szabó Lőrinc

(Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.)

költő, műfordító

Élete utolsó évtizedeiben tavasszal és ősszel a Balaton partján, barátainál pihent és alkotott. Balatonfüreden Lipták Gábor vendégeként fordította Thomas Hardy Egy tiszta nő c. regényét és diktálta le A huszonhatodik év c. kötetének szonettjeit.

Gárdonyi Géza

(Agárd, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.)

író

A német származású író, eredeti nevén Ziegler Géza, többször járt Balatonfüreden. A városról az Anna-báli emlék c. novellájában emlékezik meg, illetve Vallomás c. regényének részletei balatonfüredi vonatkozásúak.

Lipták Gábor

( Budapest, 1912. június 30. – Veszprém, 1985. május 29.)

író

Balatonfüredi otthona a korszak ismert íróinak, művészeinek kedvelt találkozóhelyévé vált az 50-es évektől. Számos Balatont népszerűsítő könyv, kiadvány szerzője, társszerzője. A Lipták-ház jelenleg a Magyar Fordítóház Alapítvány műfordítói műhelyeként működik.

Pálóczi Horváth Ádám

(Kömlőd, 1760. május 11. – Nagybajom, 1820. január 28.)

költő, népdalgyűjtő, mérnök

Házassága révén került Balatonfüredre 1782-ben. 1785-ben elkészítette Füred első részletes térképét. Első között népszerűsítette a helységet irodalmi, művészeti körökben. Saját tervezésű háza jelenleg a Ferencsik János Zeneiskola épülete.

Garay János

(Szekszárd, 1812. október 10.  – Pest, 1853. november 5.)

író, szerkesztő

Verseit Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is megzenésítette. 1843-ban Obsitos c. költeményében formálta meg Háry János alakját. 1847 nyarát Füreden töltötte, ekkor írta a Balatoni kagylók c. versciklusát, valamint prózai útirajzát, amelyben a fürdő korabeli hangulatát, mindennapjait jegyezte fel.

Krúdy Gyula

(Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.)

író

Az első világháború idején többször járt Balatonfüreden, baráti körével gyakran elidőzött a helyi szőlősgazdák pincéiben. Több írása foglalkozik a fürdőhellyel: a Jégkirályné-keringő, az Anna-bál 1916-ban, Holdas est Füreden stb.1927-ben látogat utoljára Füredre gyógyulást keresve a szanatóriumban.

Berzsenyi Dániel

(Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.)

költő

A magyar felvilágosodás kimagasló egyénisége 1820-ban látogatott Balatonfüredre, hogy vesebetegségét gyógyíttassa. Ettől kezdve minden évben visszatért a fürdőbe. A füredi kúthoz c. versben dicséri a szénsavas forrás gyógyító erejét.

Vörösmarty Mihály

(Kápolnásnyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.)

költő

Több ízben járt Balatonfüreden. Az Athenaeum 1837 január 15-i számában közölte A füredi szívhalászat c. novelláját, amely alapján máig minden évben az Anna-bál előestéjén szívhalászatot rendeznek a Balaton vizén.

Csokonai Vitéz Mihály

(Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.)

költő

Miután szerelme, múzsája, Vajda Julianna “Lilla” máshoz ment nőül, a Balaton-felvidéken keresett vigasztalást és így jutott el Balatonfüredre. Itt írta A füredi parton (később A tihanyi ekhóhoz) c. versét.

Keresztury Dezső

(Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.)

költő, irodalomtörténész

1940-től rendszeresen a balatonfüredi szanatóriumban pihent, gyógyult.1954-ben segédkezett az egykori Jókai villa emlékmúzeummá alakításában. Több mint két tucat verset írt Füredről és a Balatonról. 1996-ban a város díszpolgári címmel tüntette ki.

Jaroslav Hasek

(Prága, 1883. április 30. – Lipnice, 1923. január 3.)

író

A Svejk írója többször járt a Balaton-felvidéken. 1954-ben A Balaton partján c. novellaválogatásban jelentek meg ezen tárgyú írásai.

Jókai Mór

(Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.)

író

1857-től gyakran tartózkodott Balatonfüreden. Itt épült villájában írta Az Aranyember c. regényét, de több tárcája és regénye, elbeszélése is kötődik a fürdőhöz. Villája ma az ország egyik leglátogatottabb irodalmi kiállítóhelye.

Kisfaludy Sándor

(Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.)

költő

Kezdeményezésére és aktív részvételével épült meg Balatonfüreden a Dunántúl első, Magyarország harmadik kőszínháza. Több írása is kötődik Füredhez és a vidékhez.

Pilinszky János

(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.)

költő

A hatvanas években gyakran Füreden pihen az Új Ember c. folyóirat üdülőjében. Később gyakori vendége a Lipták-háznak.

Németh László

(Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.)

író, esszéista

Tihanyban telepedett le, de több alkalommal kezelték a balatonfüredi szívkórházban, illetve gyakori vendége volt Lipták Gábor irodalmi társaságának is. 1964-ben a füredi gimnázium új épületének avatásán beszédet mondott.

Illyés Gyula

(Rácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.)

Tihanyban vásárolt telket, de gyakori vendége volt a balatonfüredi Lipták-háznak is. A füredi színház megnyitásának 125. évfordulóján Fáklyaláng c. drámáját mutatta be a Nemzeti Színház.

Passuth László

(Budapest, 1900. július 15. – Balatonfüred, 1979. június 19.)

író

Tihanyban épített nyaralót, de gyakran látogatott át Füredre. A Balatonarácsi temetőben helyezték nyugalomra.

Az NMI Művelődési Intézet, mint szakmai együttműködő partner vesz részt Balatonfüred, és a térség helyi értékei és értéktárai nyilvánosságának megteremtésében. 

NMI 01 copy  Városok Falvak Szövetsége logó