szombat 21 július 2018

mail 99217 960 720

A magyar költészet Ruhr-vidéke

  • péntek, 04 máj. 2018 05:16
Forrás folyóirat bemutató Balatonfüreden a Jókai Napok keretében 

Megvetették hátukat az egykori hercegprímás kertjének zöldjében és nekiálltak bemutatni az egy híján ötvenéves Forrás folyóiratot. Alig többen, mint tucatnyian ülünk, nincs mit szépíteni vagy magyarázni ezen, folyóirat bemutató 2018. 

Kányádi Sándor a magyar költészet Ruhr-vidékének nevezte Kecskemétet, a várost, amelytől elválaszthatatlan az irodalmi folyóirat. Jókai a puszták metropoliszának nevezi. Petőfi itt írja, még vándorszínészként verseit, és még itt van Katona József is, a kultikus szerző. Innen, ebből a körből kellene indulni.

Füzi László, József Attila-díjas író, a Forrás főszerkesztője is felemlíti a múltat, mellette Buda Ferenc költő ül, aki mindvégig halvány mosollyal az arcán, az előtte kiterített lapokat nézegeti, készül a versfelolvasásra.

- Kecskemét valóban nagyon gazdag irodalmi hagyományokkal rendelkezik, de ezek ugyanakkor nem folytonosak, nem álltak össze egységes irodalmi életté. Ezzel nem vagyunk egyedül, ez a vidéki városok jellemzője. Egyes személyekhez, alkotókhoz kötődő mozaikok vannak. A Forrás folyóirat ezt a folytonosságot igyekszik megteremteni – mondja Füzi László, aki a nagy elődöket citálja: Jókai jogakadémiai éveinek elejét tölti Kecskeméten, Petőfi ide jár kisiskolába, majd itt írja verseit. A kéziratok elkallódnak, ezekből Ibolyák címmel csak 1996-ban lesz kötet. És hát következik Katona József, a nemzeti dráma megalkotója.

- Katona mai napig kísérti a kecskeméti irodalmi gondolkodást. Rendkívül erős a kultusza. Sok minden történt körülötte, de leginkább azért élő még ma is, mert számos rejtély kapcsolódik az alakjához. Megírja a magyar nemzeti drámát, de sikerét már nem éli meg. Nagy feszültséget jelentett számára, hogy színpadon nem láthatta a darabot, azt sem tudta, hogy a pályázatra beadott írását egyáltalán értékelték-e valamire. Nem reagáltak rá semmit. Szerelmi élete beteljesületlen maradt, visszavonult Kecskemétre és úgy érezte eltemette magát. A vélt és valós kudarcok miatt ma is sokan láthatják bele magukat Katona szerepébe –vélekedik Füzi László.

Szó esik az 1969-ben alapított folyóirat hőskoráról is. A 70-es években vidéken talán szabadabban lehetett lapot szerkeszteni, mint Budapesten, mert kevésbé tartotta őket veszélyesnek a hatalom. Volt némi nyitottság az akkori hatalomban, új intézményeket akart létrehozni, persze ezzel együtt voltak botrányok is, például pengével vágták ki Csoóri SándorEgy nomád értelmiségi című írását a lapból – anekdotázott a negyedszázada főszerkesztőként dolgozó Füzi.

A Forrás folyóirat jellemzője a kötetlen társadalomábrázolás volt, a valóságismeret közlése. Havonta két szociográfia jelent meg a lapban, ez az identitásuk fontos része volt, aki tájékozódni akart arról, mi is zajlik az országban, innen tette meg. A Forrás kétségkívül a rendszerváltást előkészítő folyóiratok egyike.

- A rendszerváltás után teljesen új periódus következett, nehéz erről beszélni. Soha nem gondoltam volna, hogy bizonygatnunk kell a folyóirat létjogosultságát. Folyamatosan olyan kérdéseket kaptunk, hogy piacképes-e a lap, létezünk-e mi egyáltalán? Erre nem készültünk fel, nem volt taktikánk sem. Alaptétel az volt, hogy irodalmi folyóiratként meg kell maradnunk, jó irodalmat kell közölnünk. Az irodalomhoz kell hozzákötözni magunkat, ezt megtettük, ez tart meg minket ma is – merengett Füzi, aki aztán letette a mikrofont és átadta a mellette ülő Buda Ferencnek. 
A költő köszöntötte a megjelenteket és azokat is, akik nem jöttek el, majd az előtte heverő papírhalomból felolvasta néhány versét. Halkan, kicsit kántálva mondta bele mondatait a délutánba: fény után nyúlnék félvakon….buboréknyi életemkét-három röpke pillanat…. ami széthull összeáll és nincs halál, nincs halál.

 

mt

  • Megjelent a Tempevölgy legújabb száma! +

    Benne: Terék Anna, Turczi István, Szőllőssy Balázs, Bíró József, Szunyog Ágota, Olty Péter, Elena Prendzsova versei, Bereményi Géza, Temesi Ferenc, Nagy Koppány Zsolt és Kovács Flóra prózája. Vörösmarty Mihály összeállításunkban Milbacher Róbert és Fried István tanulmánya. Nádasdy Ádámmal Szörényi László beszélget. Nádasdy műfordításairól Kelemen János és Horváth Lajos írt. A lapszámot illusztráló Kicsiny Balázs munkáiról Mélyi József esszéje olvasható. Read More
  • 1

Köz-élet

Partnereink

 

14781B08 F5E6 42F4 9C29 D4542DA5920B

FFAE6044 A975 4F18 9ACB 2E2C56174FB9  

logo2

A20D66FA 2148 4626 A29F 14614DE661A2

hirdetes logo 2