szombat 21 július 2018

mail 99217 960 720

Visszatérés, újrahasznosítás és innováció a kortárs magyar irodalomban és kultúrában

  • hétfő, 23 április 2018 05:52

 (Balatonfüred, 2018. 04. 12-13.)

 

Április 12-13-án, a Tempevölgy folyóirat szervezésében került megrendezésre a Visszatérés, újrahasznosítás és innováció a kortárs magyar irodalomban és kultúrában című konferencia. Ezen a két napon a régóta várt és a jó hangulatot – ezáltal pedig a termékeny beszélgetéseket – alapjában meghatározó tavaszi időjárás kíséretében rendkívül izgalmas és tartalmas előadásokat hallgathattunk meg. Az eseménynek a Városi Helytörténeti Gyűjtemény biztosította a helyszínt, ahogyan a korábbi, szintén Balatonfüreden megrendezett Jókai-konferenciáknak is, melyek már hagyományosan két évente zajlanak, a köztes években pedig egyéb, 19. századi szerzők köré szerveződnek hasonló eszmecserék. Így tehát újdonság a folyóirat szerkesztősége részéről, hogy ezúttal kifejezetten kortárs irodalmi szövegekre koncentráló társalgást segített tető alá hozni. Ezt a kezdeményezést az is indokolja, hogy az elmúlt évek, évtizedek magyar irodalmában számos hagyományos irodalmi funkció és szerep újraéledésének, „újrahasznosításának” lehettünk szemtanúi, amelyek behatóbb vizsgálatra szorulnak. 

A – röviden csak Recycling névvel fémjelzett – konferencia négy szekcióból épült fel, és minden szekcióban két-három kutató tartotta meg előadását, amelyeket ez esetben bátran nevezhetünk vitaindítóknak is, hiszen a prezentációk után rendszerint tartalmas és kivételesen izgalmas beszélgetések zajlottak, amelyek – az előadók saját bevallása szerint is – ritkaságszámba mennek. Talán a családias légkör, de sokkal inkább a résztvevők érdekes témái és elemzései biztosították ezeket a parázs vitákat.

Kezdésként a Hasnyálmirigynapló intertextusairól, és azok különös helyzetéről hallhattunk Bartal Máriától, amely talán a legméltóbb kezdés egy ilyen témájú konferenciának. Nem beszélve arról, hogy a két nappal későbbi, április 14-ei Magyar Próza Napjához (amely a két évvel ezelőtt elhunyt Esterházy Péter születésnapja alkalmából szerveződött) is megteremtette a hangulatot. Ezután a líra vizeire eveztünk, és Mészáros Márton interpretációjában Kovács András Ferenc Plsalmus Transsylvanicuscímű verse kapcsán a régi magyar irodalomtól a kortárs magyar irodalomig vándoroltunk, tapasztalatot szerezve arról, hogy milyen sok irodalmi hagyomány fejthető fel – egyébként az összes, de most kifejezetten – KAF e szövegéből. A konferencia változatosságát jellemzi, hogy olyan témák is helyet kaptak, amelyek a populáris kultúra sajátjai: így a következő előadás, Bednanics Gáboré, amely a képregény műfaját vette górcső alá. Azonban itt nem kizárólag a szövegekről, hanem a képregények médiumáról, a füzetekről – e médium pótolhatatlanságáról – is szó esett. A hallgatók számára ez a téma nem csak sok újdonságot és érdekességet hordozott, de igen szórakoztató is volt.

A második szekcióban kaptak helyet a 19. századra és annak hagyományára visszatekintő előadások. Elsőként Szilasi László Amíg másokkal voltunk című művéből a Jókairól szóló kisregény elemzését hallgathattuk meg Hansági Ágnestől – abból a szempontból, hogy Szilasi Jókai életrajzi adatait miként keverte össze regényében, illetve a szövegalkotási módról esett szó, amely már-már költői érzékenységet tanúsít. A hangulatot megteremtve ezután újra Jókai és az életrajz alakítása, bizonyos témák újrahasznosítása került szóba, csak ezúttal a szerző saját „életrajzi” regénye (vagy inkább „önéletrajzi fikciója”), A tengerszemű hölgy kapcsán. Végül a konferencia első napjának zárlataként a verses regényekről informálódhattunk Górász Péter jóvoltából – a 19. századiaktól egészen a legújabbakig, mint például Térey János verses elbeszélései –, mindezt a bolondság tematikája kapcsán. Mint már említettem, a vita-szekciók rendkívül tanulságosak voltak, és e beszélgetések nem is maradtak a konferencia keretein belül.

Másnap reggel, a két szekció során a kortárs líra volt a középpontban: Tőzsér Árpád, Oravecz Imre és Borbély Szilárd verseiről hallgathattunk meg érdekesebbnél érdekesebb előadásokat Korpa Tamástól, Pataki Viktortól, Balogh Gergőtől és Gorove Esztertől. E négy elemzés nem csupán rendkívül tartalmas, de esztétikailag is kiemelkedő volt – amely talán nem is meglepő, tekintve a költők életművét, melyekből szöveget válogattak az előadók. Végül pedig a „new weird” műfaji besorolású szövegekről, elsősorban Szerényi Szabolcs és Bartók Imre szövegeiről tájékozódhattunk Smid Róbert előadása kapcsán. Különös véletlen, hogy pont az utolsó előadás, a konferencia zárlatának alkalmával került szóba leghangsúlyosabban a recycling. Ez esetben nem csak mint poétikai, hanem mint általános eljárás, amelyet azonban – e szövegek példáján bemutatva – az irodalomba sokkal mélyebben (akár a gyökerekig) be lehet ágyazni, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk.

A konferencián elhangzott előadásokból a Tempevölgy tanulmánykötetet tervez, amely így a nagyobb közönség számára is elérhetővé teszi az említett témák alaposabb megismerését.

 

Kiss A. Kriszta

  • Megjelent a Tempevölgy legújabb száma! +

    Benne: Terék Anna, Turczi István, Szőllőssy Balázs, Bíró József, Szunyog Ágota, Olty Péter, Elena Prendzsova versei, Bereményi Géza, Temesi Ferenc, Nagy Koppány Zsolt és Kovács Flóra prózája. Vörösmarty Mihály összeállításunkban Milbacher Róbert és Fried István tanulmánya. Nádasdy Ádámmal Szörényi László beszélget. Nádasdy műfordításairól Kelemen János és Horváth Lajos írt. A lapszámot illusztráló Kicsiny Balázs munkáiról Mélyi József esszéje olvasható. Read More
  • 1

Köz-élet

Partnereink

 

14781B08 F5E6 42F4 9C29 D4542DA5920B

FFAE6044 A975 4F18 9ACB 2E2C56174FB9  

logo2

A20D66FA 2148 4626 A29F 14614DE661A2

hirdetes logo 2