kmt 300x25

Balatonfüredi panaszkönyv 1836-1840

  • hétfő, 22 február 2016 16:49

(16r) A’ séta-térről bár merre fordullyon tsak nehány lépésnyire is a’ vendég, úton ’s útfélen potrba srába fetrengő, és talán hogy könyörületességre még inkább einditsanak a’ leg-úndokabb alakban mutatkozó koldusok tünnek szemében, vagy szerencsétlen tébolyodottakra bukkan, kik nyakran botránkoztatólag, és sértve az illedelmi érzést láttattyák magokat: el-esik czéllyától ez által mint az, a’ ki talán az élet bajait, és kellemetlenségeit felejteni kivánván, ezek ellen itt rövid idöre menedéket keres; mint pedig a’ kiazért jön, hogy el-gyengült emésztő tehetségét[1] erősítse, mert szánandó nyomoúlt ember-társai látása minden pillanatba újj és újj kellemetlen érzést gerjeszt benne, a’ gyenge gyomrúnak pedig émelygést is okoz; ezen tekintetből igen kívánatos lenne ha e’ tisztelt Uraság czélerányos rendszabásokról gondoskodna, hogy ezen ínségesek innen egészlen el-távoztatnának[2]; azért azomban ne lenne elzárva erántok a’ könyörületesség útja, se ők a’ segedelemtől ne fosztatnának meg, mert egy jobb érzésű ember se fogja akarni véle hasonló anyagból formált, de nálánál szerencsétlenebb embertárs és felebaráttyát (16v) vigasztalás és segítség nélkül magától taszítni, tsak hogy a’ segedelem nyújtás maga történne jobb móddal; a’ jobb mód pedig talán az lenne, ha számokra a’ vendégek között alamizsnaszedődne, mellyből azután mendegyike /: az Uraság tudván legjobban hogy miképen? :/ részesitetne; ehez valóban mindenki szívesen, és bővebb kezüséggel járúlna, mint sem hogy kiki maga minden lépten és nyomon garas[3], vagy krajczáronként osztogassa alamizsnáját. – Aug. 3án [1]836.

NB ezen Alamizsna adakozás egy az Vendégek áltol alá irando Lajstrom által tőrténhetne, melybül a száma az bé jötnek ki tudódhatnék.

B: Ditrich Josephné[4]

Varga Sándor [5]

Kendelényi Károly[6]

Schmidt Ferencz[7]

Tallián Antal cs: k kam.[8]

(17r) A földes Uraság elegendöképpen kedvére tett a Gyógyhelyre járó Vendégeknek a’ tsinos és szép epületek[9] fel állításával melly mindenkinek tettzésére – seött egésségére is vólt; de még egy híjjánt látok, ’s azt ohajtanám minél előbb kivihetni, t. i. hogy a számósan ide szokott Vendégeknek tsak ugyan egy táhossabb Templom is épűlne egy más helyre, mint a móstani Kapolna áll; arra nézve vélem egy értelmű és érzésű Vendégek ezen javaslatom pártolására fel szólítattnak, kik név alá írásokkal ezt erősíteni ne terhelytessenek.

Költ Balaton Füreden Julius 26kán 1837

Vízkelety Mihály[10]    

Dicskei Kovách Győrgy [11]

Tallián Antal Cs. kir. Kamarás [12]

   

Herinyi Gothárd Mihály [13]

Csausz István őrkanonok[14]

   
B: Ditrich Jósefné [15]    
Grof Festetits Ernest[16]    
(17v) Horváth Nina[17]    
Bethlen Roza[18]    

(18r) B. Fürednek kellemeihez még az is tartoznék: hogy a hideg fördöhőz vezetö Ut melléke fákkal ki lenne űltetve, hogy ma hónap a Gyógyhelyre őszvő Gyűlt Vendégek árnyékba oda ’s vissza mehetnének; azért teszem ezen Javallatot, hogy a főldes Uraság arra emlékeztetve a maga rendeléseit minél hamarébb megtehesse.

Költ B. Füreden Julius 27kén 1837

Vízkelety Mihály[19]    

B: Dietrich Josephné [20]

Tallián Antal[21]

   
Karátsonyi Antal[22]    

Mollik József Gyógyszerész[23]

Bubna Kapitán[24]

   

(19r) [1]837. Gözhajó elevenittené Fűredet, Balatont, a’ Kereskedést; Pestrül Fiumáig[25] már érdemesnek tartá egy magán Társaság Gyors szekereket Fürednek állíttni, és a’ folyó év meg mutatta hogy Füredig ez nagy hasznokkkal a’ válalkozóknak és kényelmekre a’ vendégeknek sikerültt; – ha még egy Gözhajótska Kenesétül a’ Hidvégi Hidig járna ’s ut közben hol a’ Zalai hol Somogyi partokon utasok és kereskedők ’s portékáik bé vétele végett állapodásokot tartana, nem tsak Fűred ékesittésért, de a’ Nagy Kanisárul Pestre és viszont a’ Kalmár Portékákat szünet nélkül szállíttván de számolhatlan nyereségétis adná; – ezt tellyesíttni lehetne még a’ nélkülis ha a’ Balaton le nem tsapoltatna, akkor pedig még inkább ezt kivánja; ohajtja.

Hertelendy Károly[26]    


[1] értsd: képességét

[2] értsd: eltávolíttatnának

[3] egy garas = 3 krajcár

[4] Báró Dietrich Józsefné utólagos feljegyzése. Dietrich József 1819-ben kapott magyar nemességet, 1824-ben bárói rangot, 1827-ben magyar állampolgárságot (honfiúsítás: 1827:XLV. tc. 2.§.). Dietrich a würtembergi koronarend közép- és polgári érdemrend kiskeresztjét birtokolta. 1836-ban nem fordul elő az apátsági vendégfogadó vendégei között. ÉCSY 1836 [ÉCSY 1835:–, 1837: D. Anna; Névsor 1840:–]

[5] Varga Sándor 1836-ban nem fordul elő az apátsági vendégfogadó vendégei között. ÉCSY 1836. [zalai kataszter_–, Névsor 1840:–, ÉCSY 1835:–, 1837:–]

[6] Kendelényi Károly 1836-ban pesti ügyvéd, 1837-ben Heves és volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék főszolgabírája. 1836-ban az apátsági vendégfogadóban szállt meg. Számláját július 5-én állították ki. ÉCSY 1836. nr. 81. [ÉCSY 1835:–, 1837:–]

[7] Schmidt Ferencz 1836-ban nem fordul elő az apátsági vendégfogadó vendégei között. ÉCSY 1836. [ÉCSY 1835:–, 1837:–, vasi nemesek közt nincs, pesti fazon lehet]

[8] Vizeki Tallián Antal cs: k kamarás; 1808-ban királyi tanácsos és királyi táblai ülnök, a Ludovika katonai akadémia alapítására 1000 forintot ajánlott. 1808:VII. tc. 18.§. Felsőszilvágy (Vas vm.) birtokosa. 1836-ban nem fordul elő az apátsági vendégfogadó vendégei között. 1840-ben cs. k. kamarás, szilvágyi lakos, július 8-tól másodmagával tartózkodik a fürdőn. Vö. ÉCSY 1836., FÉNYES 1851., NÉVSOR 1840. 12. [ÉCSY 1835:–, 1837:–]

[9] értsd: épületek

[10] Vízkelety Mihály a javaslattevő, aki elsőként írta alá a feljegyzést. Vizkelety Mihály királyi tanácsos, budai tartományi biztos, 1836-ban főbiztos. 1818-ban Pest vármegye táblabírájának nevezték ki. 1837 nyarán is a fürdőn tartózkodott, az apátsági vendégfogadó augsuztus 31-én állította ki a számláját. ÉCSY 1836. Nr. 180., 1837. Nr. 195., KŐSZEGHI 1899. 434., Vö. KATONA 2008a. Slachta, 36. [NÉVSOR 1840:–, ÉCSY 1835:–]

[11] Dicskei Kovách Győrgy: nyitra megyei eredetű kuriális nemes család tagja. [Zalában nincs, Balogh sem említi név szerint, Névsor1840:–, DOMIN_1991:–, ÉCSY 1835:–, 1837:–]

[12] Vizeki Tallián Antal cs. k. kamarás; 1808-ban királyi tanácsos és királyi táblai ülnök, a Ludovika katonai akadémia alapítására 1000 forintot ajánlott. 1808:VII. tc. 18.§. Felsőszilvágy (Vas vm.) birtokosa. 1840-ben cs. k. kamarás, szilvágyi lakos, július 8-tól másodmagával tartózkodik a fürdőn. Vö. FÉNYES 1851., NÉVSOR 1840. 12. FÉNYES 1851.

[13] Herényi Gothárd Mihály (1804–1839) herényi (Vas vm.) birtokos, 1832-től a megye táblabírája. Felesége szentgyörgyi gróf Hugonnay Berta. Vö. BALOGH ??, HORVÁTH 2002. 21. [ÉCSY 1835:–, 1837:–, Névsor1840:–]

[14] Csausz István (kb. 1785–?) 1823-ban kalocsai érseki titkár, 1823–1825 között szentszéki ülnök, 1824–1825-ben tiszteletbeli kanonok, 1824–1831 között oldalkanonok, 1831-ben a pécsi káptalanba helyezték át. Káptalani tisztségei: 1825–1827 között tiszai, 1827–1831 között bácsi főesperes. 1834-től titeli prépost. 1837-ben pécsi őrkanonok. 1837 nyarán is itt tartózkodik, az apátsági fogadó a számláját augusztus 10-én állítja ki. ÉCSY 1837. Nr. 282. – (Kanonokok-1998) (Történeti Sematizmus-2002)[kalocsai, Szinnyeiben nincs, ÉCSY 1835:–, 1837: van, 1840 névsor:–]

[15] Báró Dietrich Józsefné utólagos feljegyzése. Dietrich József 1819-ben kapott magyar nemességet, 1824-ben bárói rangot, 1827-ben magyar állampolgárságot (honfiúsítás: 1827:XLV. tc. 2.§.). Dietrich a würtembergi koronarend közép- és polgári érdemrend kiskeresztjét birtokolta.

[16] Gróf Festetits (Festetich) Ernest/Ernő gr. (1780–1859) tolnai nagybirtokos. 1836-ban az apátsági vendégfogadóban szállt meg, számláját július 30-án állították ki. ÉCSY 1836. nr. 172. [ÉCSY 1835:–, 1837:–]

[17] Horváth Anna (Nina) soproni úrhölgy, a városi zeneegylet tagja. KATONA 2008a. 33. [ÉCSY 1835:–, 1837:–]

[18] Báró Bethlen Róza erdélyi főnemes.

[19] Vízkelety Mihály a javaslattevő, aki elsőként írta alá a feljegyzést. Vizkeleti Vizkelety Mihály királyi tanácsos, budai tartományi biztos. 1818-ban nevezték ki Pest vármegye táblabírájának. Vö. KŐSZEGHI 1899. 434., Vö. KATONA 2008a. Slachta, 36

[20] B: Dietrich Josephné:Báró Dietrich Józsefné utólagos feljegyzése. Dietrich József 1819-ben kapott magyar nemességet, 1824-ben bárói rangot, 1827-ben magyar állampolgárságot (honfiúsítás: 1827:XLV. tc. 2.§.). Dietrich a würtembergi koronarend közép- és polgári érdemrend kiskeresztjét birtokolta

[21] Tallián Antal cs. kir. kamarás Felsőszilvány birtokosa. FÉNYES 1851.

[22] Karátsonyi Antal: Hodosi Karácsony AntalFejér megyei birtokos, táblabíró, 1838–1840 között a fehérvári nemesi kaszinó választmányi tagja. 1840–1843 között a Fejér Megyei Olvasótársaság tagja. MURÁNYI 1993. 94., 100. 1841: Karátson Antal torontáli birtokos. Vö. KATONA 2008a. 44.

[23] Mollik József kecskeméti gyógyszerész, aki a Hajagos István által 1821-ben alapított Mátyás Király Gyórgyszertárat (a mai patikamúzeumot) 1837-ben vette meg. 1841-ben An-gyal Antal lett a tulaj­donosa. = http://www.matyaspatika.hu/muzeum.html

[24] Bubna kapitány: feltehetőleg azonos gróf Karl Bubna őrnaggyal, aki 1848 szeptemberében a kormány megbízásából a horvátokkal tárgyalt. Vö. ZACHAR 2005. 42–43. [Névsor 1840:–]

[25] értsd: Fiuméig; az ötlet megvalósult: a Kisfaludy gőzhajót 1846-ban bocsátották vízre, 1847 májusában kezdte rendszeres járatait. Hétfőn, szerdán és pénteken reggel 6 órakor indult Keszthelyről Kenesére és Füredre, kedden, csütörtökön és Szombaton pedig Füredről reggeli flél hatkor, Keneséről 7 órakor indult Keszthelyre. Jövet-menet megállt Fonyódon, Badacsonyban, Fülöpön (Révfülöpön), Bogláron, Szántódon és Alsóörsön. BÍRÓ 1971. 32–34.

[26] Hertelendy Károly (1784–1861) 1810–1819 között a zalaegerszegi járás főszolgabírája, 1831–1834 között másodalispán, 1834–1836. és 1839–40. évben országgyűlési követ. Lesencetomaji birtokos, a balatoni gőzhajózás kezdeményezője. Vö. MOLNÁR 2000. 421

Last modified on péntek, 04 március 2016 14:11

Aktuális

  • Megjelent a Tempevölgy legújabb száma! +

    Benne: Marno János, Fenyvesi Ottó, Szeles Judit, Bereti Gábor, Stenszky Cecília, Németh Gábor Dávid, Verebes Ernő, Villányi László és Aczél Read More
  • 1

Köz-élet