péntek 22 június 2018

mail 99217 960 720

Minden egész eltörött... – A Nagy Háború emlékei

A végső cél az volt, hogy a más-más témát kutató, eltérő lokális keretek között vizsgálódó, különféle léptékű megközelítést alkalmazó kutatók eredményeiből a háborús kutatások sokszínűségét tudjuk megláttatni. Az olvasókat mint a kötet szerkesztője azzal biztatom e könyv írásainak tanulmányozására, hogy e sokszínűség mögött próbálják megkeresni az egykor élt embert és azt, amilyen hatást rá a háború gyakorolt. Nem poros iratok, hanem élő, eleven emberek e kötet szereplői: a történelemre soha nem gondolhatunk úgy, hogy valamiféle idealizált alakokként tekintünk a őseinkre.

"...az ő imádott Arany bácsija..." – Szemtanúk és örökösök Arany Jánosról

A szövegek, amelyeket egy csokorba gyűjtöttünk, Aranyt, az embert, és Aranyt, a költőt igyekeznek közelebb hozni a jelenkor olvasójához. Elsődleges célunk az volt, hogy nyomon kövessük, milyen volt a kortársak, valamint a közvetlen utókor viszonya a költőhöz; miként tekintettek a Nyugat meghatározó, ikonikus figurái Aranyra; miként „intézményesült” Arany emlékezete és alakult Arany János megítélése az évfordulók, a jeles ünnepek, születésének századik, halálának ötvenedik évfordulója hatására. Azt reméljük, a kötet írásai kedvet is csinálnak majd Arany műveinek olvasásához vagy újraolvasásához.

Nagy Gabriella Ágnes: A magyar (nép)mese: lélektan – kultúra – értelmezés

A Magyar (nép)mese: Lélektan – kultúra – értelmezés című kötet egy olyan interdiszciplináris vállalkozás, amely a mesét a szövegelemzés és értelmezés horizontján belülre emelve egyszerre igyekszik mozgósítani a néprajztudomány eredményeit és módszereit, antropológiai és filozófiai elméleteket, valamint a médiatudomány meglátásait gondolja tovább kifejezetten a mesemondásra vonatkoztatva.

 

A kispróza nagymestere – Tanulmányok Jókai Mór novellisztikájáról

Aligha akad olyan magyar olvasó, akit Jókai termékenységének a ténye meglepne. A terjedelmes regények szerzőjeként számontartott író kisprózai teljesítménye és a prózai életművön belül a novellisztika részesedése azonban ma mégis a meglepetés erejével hathat. Jókai novellái, de rövidprózája általában is, meglehetősen mostoha sorsra jutott: a kritikai figyelmet már az első megjelenések idején is elvonták a nagyregények, és az író halála óta eltelt több mint száz évben ez a helyzet lényegében alig változott.

Wirágh András: Cholnoky Viktor, a szépíró

Noha elméletileg bárkiről lehetne vaskos köteteket írni, kérdéses, tárgyal-ható-e egyáltalán a Cholnoky Viktor-jelenség a nagymonográfia kontextu-sában. Jelen pillanatban némi megszorítással arra hajlanék, hogy a szerzőt inkább egy speciális szerzőcsoport, a századfordulón aktív (mára többnyire leértékelődött) alkotók körének prominens tagjaként lehetne megnyugta-tóan „kitárgyalni”. Igaz, ehhez szükség lenne a századfordulós sajtót felö-lelő-rendszerező adatbázisok és archívumok létrehozására, hiszen a folyó-iratos közeg az első világháborúig primer publikációs közegnek számított, de még a két világháború közötti időszakban is komoly jelentőséggel bírt.

Prágay János: A magyar forradalom

A kalandos életű és tragikus sorsú, életét Kuba szigetén befejező Prágay János 1850-ben New Yorkban angolul, majd rövidesen németül is kiadott  emlékirata egyike a magyar szabadságharcról legkorábban megjelent, idegen nyelvű munkáknak. Jelentőségét az adja, hogy az amerikai angol (és akkortájt még igencsak számos német) olvasóközönség számára ez volt az egyik első olyan, a szabadságharc valamely résztvevője által írott  munka, amelyből a magyar eseményekről tájékozódhatott. 

Jókai Mór: A Balaton vőlegényei – Válogatás Jókai Mór rövidprózáiból

A kötet anyagát kutatók válogatták, kifejezetten azzal a céllal, hogy az általuk kiválasztott szövegeken keresztül mutassák meg Jókai eddig alig-alig kutatott és csak kevesek által ismert kisprózájának egy-egy, számukra lényegesnek tűnő, karakterisztikus vonását. A tanácskozás olyan szövegekre hívja fel az egyetemi hallgatók, a középiskolai magyartanár kollégák és diákjaik figyelmét, amelyek alkalmasak lehetnek arra is, hogy a fiatalabb olvasók számára megnyissák az élményszerű Jókai-olvasás előtt az utat.

A két Kisfaludy - Tanulmányok

A konferencia előadásai − amelyeknek jelen kötet a szerkesztett változatát adja közre − az 1801-től 1844-ig tartó időszak Kisfaludy-szövegeinek és a két életmű hatástörténeti összefüggéseinek újraértelmezésére vállalkoztak. A három tematikus blokk tizenhárom tanulmánynak ad helyet, amelyek Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly életművét és utóéletét az érzékenység és a romantika komplex összefüggésrendszerében elhelyezve, új szempontok mentén tárgyalják.

Mire gondolsz? - Kortárs gyermekirodalmi antológia

Szentmártoni János, Szil Ágnes, Gökhan, Ayhan, Babiczky Tibor, Balázs Attila, Géczi János, Gömöri György, Gyárfás Endre, Jász Attila, Kiss László, Kiss Ottó, Kollár Árpád, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Nagy, Koppányzsolt, Nagy Márta Júlia, Oravecz Péter, Orcsik Roland, Pallai Károly Sándor, Praznovszky Mihály, Szabó Imola Julianna, Szabó Palócz Attila, Szőcs Géza, Tóbiás Krisztián, Tóth Kinga, Tóth Krisztina, Tömöry Péter, Vass Tibor, Vörös István, Weiner Sennyey Tibor, Zalán Tibor, Zsolnai György

"...író leszek, semmi más..." – Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókai-szövegekben

Az irodalmi élet, a kritika, az irodalom belvilágának leírásai nem egyszerűen érdekes színfoltjai a Jókai-korpusznak. Jókai elbeszélésmódját általában is jellemzi, hogy előszeretettel él az öntükrözés különféle lehetőségeivel. az intertextusok használata mellett gyakorta olvastatja hőseit, és a narráció sokszor teszi tárgyává az irodalmat magát. A különféle elbeszélői pozícióban megszólaló narrátorok sokszor kommentálják és értelmezik magának az írásnak, a szövegalkotásnak az aktusát is.  

Ferdinandy György: Fortuna szekerén – Válogatott elbeszélések 1965-2015

A Furcsa, idegen szerelem című Ferdinandy-novella itthon először 1984-ben jelent meg. Akkoriban a hazai olvasóban, a kritikusokat is beleértve, még kevéssé tudatosult, hogy már jó ideje új irodalom jö létre. A szerző jelentős tényezője ennek a paradigmaváltásnak, akkor is, ha sokáig az úgynevezett emigrációs irodalmat – s benne őt – a hivatalosság igyekeze nemlétezőként kezelni. A művek azért így-úgy célba értek, és amikor a Furcsa, idegen szerelmet beváloga a a pesti Látóhatár – szélesebb körben is hónapokig irodalmi szenzáció volt. 

Szörényi László: A nagy, a várt, rettegett jövendő – Tanulmányok a XIX. századi magyar irodalomból

Visszatérve a reformkorra, azért választottam néhány tanulmányomat ebbe a kötetbe, mert tárgyuknál fogva úgy éreztem, hogy illik hozzájuk a Vörösmarty Hedvig című legendájából választott kötetcím. Ez a költemény a magyar költészet egyik páratlan, még Vörösmarty életművében is egyedül álló gyönyörűsége és kincse. Hedvig, a címszereplő, úgy beszél benne, hogy megszólaltatja magát a Bibliát, tehát a próféciákat és a jövendöléseket. 

Praznovszky Mihály: Mesés Füred

A könyv Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész Somos Zsuzsa festőművész Balatonfüredről készített színes akvarelljeihez írt anekdotáit tartalmazza. A kötetben egy idős úriember a XIX. század végén mesél ifjúkora városáról, fürdőéletéről, szereplőiről.

Művészet és Tér – Hamvas Béla Konferencia Balatonfüred, 2014. március 21-22.

Hamvas az 1947-ben megjelent Absztrakció és szürrealizmus című (Forradalom a művészetben címet viselő), Kemény Katalinnal közösen írt könyvében azt rója fel az európai művésznek, hogy a művet „kész tárgyként” adja át a közönségnek, „hatalmi emberként” „le akarja győzni Istent, mögéje akar nézni, utánozni akarja”. Nem úgy, mint a keleti művész (lélekvezető), aki a hagyomány ismerőjeként, az istenség által megte út emlékét őrzi, megmutatja az utat vissza a teljességbe.

Pienták Attila: Éva

Nagyszerű – azzal elmondta a történetet. – Mikor a lo-vardát megnyitották, s az ünneplő csoportosulás végre eloszlott, a lovak megkezdhették küzdelmüket. Körbe kezd-tek el futni, egymás után, kezdetben betartva a szabályos sorrendet és a távolságot. Azután a sor szétszakadozott, némelyik ló lemaradt, mások kis csoportokban és egymást hajszolva előretörtek, nagy iramban vették a kanyarokat. Később ez a maradék rend is eltűnt, a lovak egy-mástól teljesen elszakadva, össze-vissza, a lovarda minden pontján keresztülcikáztak, lökdösték egymást, s csak akkor állt meg némelyikük, amikor a porond szélén hosszú sorokban elhelyezett itatókhoz vagy etetőkhöz ment.

Sava Babić emlékkönyv

Sava Babić író, költő, műfordító, egyetemi tanár, a magyar – szerb irodalmi kultúra jeles alakja, aki egész életét a magyar irodalom szolgálatába állította azzal a szándékkal, hogy a szerb kultúrát megismerteti a magyar irodalommal. Többek között Petőfi, Madách, Krúdy, Kosztolányi, Csáth Géza, Cseres Tibor, Lukács György, Bodor Ádám, Eszterházy Péter, Hubay Miklós és Göncz Árpád mellett elsősorban Hamvas Béla írásait ültette át szerb nyelvre. A könyv neki állít emléket.

  • Megjelent a Tempevölgy legújabb száma! +

    Benne: Terék Anna, Turczi István, Szőllőssy Balázs, Bíró József, Szunyog Ágota, Olty Péter, Elena Prendzsova versei, Bereményi Géza, Temesi Ferenc, Nagy Koppány Zsolt és Kovács Flóra prózája. Vörösmarty Mihály összeállításunkban Milbacher Róbert és Fried István tanulmánya. Nádasdy Ádámmal Szörényi László beszélget. Nádasdy műfordításairól Kelemen János és Horváth Lajos írt. A lapszámot illusztráló Kicsiny Balázs munkáiról Mélyi József esszéje olvasható. Read More
  • 1

Köz-élet

Partnereink

 

14781B08 F5E6 42F4 9C29 D4542DA5920B

FFAE6044 A975 4F18 9ACB 2E2C56174FB9  

logo2

A20D66FA 2148 4626 A29F 14614DE661A2

hirdetes logo 2