szerda 21 február 2018

mail 99217 960 720

Mátyási József versei

 

Egy ajándék dinnyéről, 1839

 

Dinnyét ízéd országbíró

Kedvelhetné, nem csak író,

Hátha még egy nap ért volna,

Jobban király se kóstolna.

Adj hát időt más nagyobbnak

Indáján készülni jobbnak,

Melyből ha cukrosabb levet

Nyelek, nyersz Fődinnyész nevet.

 

 

Egy palack jó bor küldésekor

 

Elmét vidámító, szívet bátorító,

Gyomrot igazító, tejet szaporító

Orvosi cseppek ezek.

Nyújtják atyafi kezek

Néked, gondok tárgyának

S szopó kisded anyjának,

Bizonyt mondva felőlök,

Hogy vér válik belőlök.

 

 

A kakas és kappan

 

Barátom! Az imént láván, hogy kakas mit mível,

A kappan pedig alája csirkéket bújni szível,

Rólok belém álló helyben két gondolat ütközött. 

Egy ez, hogy oly különbség van kettőnk szerelme között:

Te kokokózva tojózob meg lippenő jércéket,

Én szárnyam alá vonulni hagyok gyenge csirkéket. 

Más az, hogy egy idős legény fiatal házastársra

Ne vágyjon, mert bán nem szánják, mint a vén kappant, nyársra

De jércéje majd orozva költöttekkel jön elő,

S a kappanult kakasból lesz hess-máséit nevelő.